Az első 1000 nap
Az egészségügyi világnap alkalmából a 0-3 éves gyermekek és a szoptató anyák táplálkozási szokásait felmérő hazai kutatás eredményeit ismertették az Első 1000 Nap Program szervezői. A baba első 1000 napjának környezeti hatásai, táplálása a kisgyermekkori egészségen kívül sok népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik az örökölt géneknél.
A kisgyermekek napi vasszükséglete 7 mg/nap 3 éves korig. A vas nemcsak a vérképzésben, hanem az agy fejlődésében is nagyon fontos szerepet játszik. Egyéves korukra a gyerekek közel fele vashiányban szenved, és minden második baba D-vitaminhiányos. Ezzel szemben a korosztály 46%-ának magas a koleszterinszintje, és a túlzott sófogyasztás miatt az előírtnál több nátrium van a szervezetükben.
A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy a családok több mint felénél az 1-3 éves gyermekek ugyanazt eszik, mint a szüleik, és – bár ez csökkenő tendenciát mutat –, még mindig a gyerekek közel fele kap tehéntejet 1 éves kora előtt, ami hozzájárul a vashiányos vérszegénység kialakulásához is.
A későbbi elhízásra való hajlam szempontjából a fogantatástól számított első két év meghatározó lehet, a felesleges kilók pedig nemcsak a szervezet normál működését veszélyeztetik, de az esetek 44%-ában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek negyedéért is felelős.
Kutatások szerint a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nemcsak a kisgyermekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint az örökölt gének. Erre hívja fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program, amelyhez az egészségügyi világnap alkalmából a SOTE II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája is csatlakozik.
További hasznos információkat talál itt az Első 1000 Nap Programról.
