Gyógyszermaradványokat keresnek a Dunában és az ivóvízben
Januárban indul a hazai folyók, illetve ivóvizek gyógyszertartalmának felmérése. A várhatóan többéves kutatás legkritikusabb helyszínének a budapesti Duna-szakasz ígérkezik. A fővárosban a legnagyobb ugyanis a gyógyszerfogyasztás, ráadásul az ivóvizek döntő részét a folyó menti parti szűrésű kutakból nyerik. A legfontosabb cél annak megállapítása, milyen hatásuk van a folyó élővilágára a nehezen lebomló gyógyszermaradványoknak, mennyi jut belőlük az ivóvízbe.
Az idén felmérik, mennyi gyógyszermaradvány van a Dunában és az ivóvízben. Ilyen vizsgálatot eddig nem végeztek, pedig egyes lassan lebomló gyógyszermolekulák veszélyesek lehetnek. Mint Szilágyi A. Jánosnak a Magyar Hírlapban megjelent cikkéből kiderül, elemezni fogják azt is, hogy a szennyvíztisztítási technológiák milyen hatással szűrik ki a gyógyszereket. A kutatási program irányítója, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpontja vezetője, Záray Gyula a napilapnak elmondta, hogy a fővárosban a szennyvizek nagyobb része csekély hatékonyságú mechanikai tisztítás után jut a folyóba, és alacsony a biológiai kezelés aránya.
„Nem valószínű, hogy a budapesti víz fogyasztásának a gyógyszermaradványok miatt káros hatásai lennének, de erről megbízható adatokkal kell rendelkeznünk” – mondta Záray professzor. A felméréssel akár azt is el lehet érni, hogy idővel módosuljon egyes készítmények összetétele. Külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy különösen a gyulladásgátló és lázcsillapító orvosságok hatóanyagai bomlanak le rendkívül lassan a vízben. Gyógyszermaradvány-határérték egyébként nem létezik. Az Európai Unióban is csak nemrégiben kezdték a legkritikusabb összetevők maximális koncentrációjának meghatározását.
Az elmúlt években Európa-szerte végeztek folyókban gyógyszerterheltségi vizsgálatokat. Ellenőrizték például a Pó-völgy felszíni vizeinek összetételét, és hasonló felmérést végeztek Németországban a Spree folyó mentén is. Mindkét folyó meglehetősen szennyezett volt, de a partok mellett élőknek szerencséje, hogy ivóvizüket nem elsősorban ezekből nyerik.
A felmérés amúgy rendkívül bonyolult mikroszkopikus elemzéseket igényel, a gyógyszermaradványok eltávolítása pedig részben még megoldhatatlan feladatot jelent. Európa több országában is kísérleteznek: hol ultraibolya-sugárzással, hol speciális ózonkezeléssel próbálkoznak. A végső módszer kidolgozása még várat magára – állapítja meg a Magyar Hírlap.
A Natúrsziget 2005. december 5-én már foglalkozott ezzel a témával, l. korábbi cikkünket.
