Tények és tévhitek az edzésről
Hogyan hat az edzés a testünkre, miért fontos? Milyen edzésformát válasszunk? Számít-e az életkor és a genetika? Ezekre a kérdésekre nem mindenki tudja magától a választ, és sok mítosz kering egyes mozgásformákról. Ezek a mítoszok leginkább a kifogások keresésekor segítenek csak. Segítünk eloszlatni néhány tévhitet az edzésről, hátha megjön a kedvük a mozgáshoz.
Tényleg szükség van a súlyzós edzésre?
Edzőtermekben szétnézve azt gondolhatjuk, a mozgás elképzelhetetlen súlyzózás nélkül. Számos tanulmány állított fel összefüggést az izomerő és a hosszú élet között, az összefüggés azonban nem egyértelmű, mivel az izmos emberek nagyobb valószínűséggel karcsúbbak, fittebbek és egészségesen élnek, ez pedig mind hozzájárul a hosszú élethez.
„Végső soron mind az izomerő, mind az aerob fittség külön-külön járul hozzá az egészséghez” – mondta el Steve Blair, a Dél-Karolinai Egyetem Arnold Közegészségügyi Karának kutatója, a testmozgásról szóló amerikai irányelvek egyik kidolgozója. A jelenlegi javaslat heti kétszeri erőedzést tartalmaz, mely során 10 ismétléses gyakorlatokat ajánlanak a 10 főbb izomcsoport esetében.
A kocogás ölhet?
A kocogás ellenzői egy emberként kiáltottak fel, amikor a sportág kultuszának elindítója, Jim Fixx 52 éves korában futás közben kapott szívrohamot és halt meg. A kocogás vagy a hólapátolás valóban megnöveli a szívroham kockázatát, de ez nagyban függ attól, mennyire vagyunk hozzászokva a mozgáshoz. Inaktív embereknél ez az emelkedés százszoros, míg ha valaki hetente ötször fut, mindössze kétszeres kockázattal kell számolnia.
Csak fokozatosan növeljük meg a mozgás idejét és intenzitását, továbbá 35 év felett kérjük ki orvos tanácsát, mielőtt belevetnénk magunkat az edzésbe, tanácsolják a szakemberek. És bár a kockázat az edzés során és az azt követő félórában valóban magasabb, a kedvező hatások egész nap észlelhetők.
Tényleg könnyebb egyeseknek formába lendülniük?
Testmozgás feltétlenül szükséges a fittséghez, de más tényezők is számítanak. Génjeink határozzák meg, testünk hogyan reagál az adott mozgásformára. Ha szüleink nehezen lendültek formába, ez a probléma jó eséllyel nálunk is fennáll. A vérnyomás, a koleszterinszint, az inzulinszint és a hasi zsírszövet mennyisége azonban ilyenkor is csökken.
„A genetika számos sportágban meghatározza az élbolyt” – magyarázta Pallay Tibor. „Gondoljunk csak a fekete bőrű futókra, akik a rövidebb, de a hosszabb távokon is ritkán találnak legyőzőre. A norvég sífutóról, Björn Dahlieről pedig bebizonyították, hogy kemény edzésmunkája mellett szerencsés génjei is segítették számos olimpiai- és világbajnoki címének megszerzésében.”
Valóban sok folyadékra van szükség edzés közben?
Az edzőtermekben szinte mindenki vizes vagy sportitalos palackokkal járkál, és sokan gondolják úgy, hogy edzés közben akkor is inni kell, ha nem vagyunk szomjasak. Túl sok folyadék bevitele azonban életveszélyes is lehet, mivel ilyenkor csökken a vér nátriumszintje és következményes agyduzzanat jöhet létre. A jelenség nőknél gyakoribb, és különösen a lassabb maratoni futók esetében tapasztalható, akik a pályán töltött hosszabb idő során több folyadékot is fogyasztanak el. Az izotóniásnak mondott sportitalokkal is vigyázzunk, mert ugyanezt a veszélyt hordozzák. A folyadékbevitel ideális mértéke az izzadástól függ és ezért egyénenként eltérő. Hallgassunk a szomjunkra, a túl sok folyadék bevitele is csökkenti a teljesítményt.
Hogyan kerüljük el a sérüléseket? Az izomhúzódás és a bokarándulás a testmozgás velejárói, de egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük őket. „A sérülések elkerülésének legfontosabb eleme a bemelegítés” – nyilatkozta Pallay Tibor. „Bármiféle testmozgás előtt melegítsünk be, először az egész testet megmozgató, majd pedig a sportágra specifikus gyakorlatokkal. Ugyanilyen fontos az edzést követő levezetés, nyújtás is.”
Ha valaki új mozgásformába kezd, az első néhány alkalommal valószínűleg tapasztal majd izomfájdalmat és merevséget, ez azonban rendszerint elmúlik. Egyes sportágak, például a tenisz vagy a sízés esetében, megéri kezdetben szakembertől venni néhány leckét. Ezzel azt is elérhetjük, hogy ne a rossz mozdulatok rögzüljenek, és csökkenthetjük a sérülések veszélyét is. Ha azonban a fájdalom hosszú időn át nem múlik, orvoshoz kell fordulni.
