Rosszat tesz az éjszakai evés
A nagyon későre halasztott vacsora vagy egy fagylaltkehely, aminek nem tudunk ellenállni, zavart okozhat a fejünkben. Testünk belső óráját tanulmányozó szakértők azt ismerték fel, hogy ha rosszkor étkezünk, netán falunk, akkor, amikor általában aludnunk kellene, az ronthatja a tanulási és emlékezési képességeinket. Érvényes ez a több műszakban dolgozókra is.
Bár a modern társadalom hosszú és szokatlan munkarendeket kíván, és a fény és az étel egész héten éjjel-nappal rendelkezésre áll, testünknek meghatározott ritmusra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. Tévesen hisszük, hogy a kapcsoló működtetésével bármikor dolgozhatunk és bármikor étkezhetünk is.
Biológiai rendszereink azonban nem így működnek, működésük meghatározott napi ritmuson alapul. Napi ritmusunk 24 órás ciklust követ, és szinte mindent szabályoz a testünkben, a viselkedésünktől és a hormonkibocsátásunktól kezdve az elálmosodásig.
Az alvás/ébrenlét ciklus felborítása árt az egészségnek, immunrendszeri zavarokat és 2. típusú cukorbetegséget válthat ki. A tudatunkra is hathat, főleg a tanulással és emlékezéssel kapcsolatos folyamatokra. Ez az, ahol az éjszakai falatozás problémát okozhat. A gyakori éjszakai étkezés az alvás/ébrenlét ciklus egyik megzavarási módja, az éjszakai fényterheléssel vagy a lefekvés előtti erős fizikai megterheléssel együtt. A hagyományos társadalmakban, pl. a mediterrán kultúrában ezen a téren rend volt: legnagyobb étkezésük a nap közepén zajlott.
A kutatás egerekkel zajlott, de az általános elvek érvényesek az emberre is. A kísérletben az egyik csoport egér akkor ehetett, amikor a rendes ideje volt, a másik csoport egér viszont csak akkor kapott élelmet, amikor rendesen alszanak. Minden rágcsáló ugyanannyi ennivalót kapott és ugyanannyit aludt, csak a második csoport eltérő időben.
Néhány hét után az egereknek tanulási feladatokat adtak, pl. hogy egy hangot társítsanak egy áramütéshez. Kiderült, hogy azok az egerek, amelyek akkor ettek, amikor aludniuk kellett volna, sokat veszítettek emlékezési képességükből. Nehezebben ismertek fel új tárgyakat, és az agyuk a tanulás és emlékezés folyamatában részt vevő területe, a hippokampusz megváltozott. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy az emberi szervezet egy bizonyos időbeosztáshoz alakult.
Ha nyaralni megyünk, az eltérés nem okoz gondot. De ha olyan munkakörnyezetben vagyunk, ahol belső óránk rendszeresen eltér a környezetétől, baj lehet. A több műszakban dolgozók hozzászokhatnak új „időzónájukhoz”, ha állandóan ugyanabban az időben dolgoznak, de legtöbben éjszaka dolgoznak hét közben, hét végén visszatérnek a nappali műszakba, ami káros a szervezetnek. A több műszakos munka gyakran jár depresszióval, gyengeséggel, szív-érrendszeri bajokkal és rákkal.
Összefoglalva: a rendszeres alvás/ébrenlét ciklus jót tesz az egészségünknek, és a megfelelő időben kell ennünk is.
(Angolból fordította: Korom Lajos)
