Robbanó fej szindróma – riasztó ébredések
Nem biztos, hogy sokan ismerik a robbanó fej szindrómát, de egy új kutatás szerint a fiatalok meglepően magas százaléka szenvedhet a pszichológiai jelenségtől. A szindrómát ébredéskor vagy elalváskor hirtelen, hangos hanghatások jelentkezése jellemzi. Bár általában nem járnak fájdalommal, ezek a zajok félelmet és szenvedést okozhatnak az érintettekben.
A robbanó fej szindrómáról keveset tudunk, de sok szakértő korábban úgy vélte, hogy a ritka rendellenesség főként az idősebb felnőtteket sújtja. „Nem hittem el azt a klinikai bölcsességet, mely szerint csak az 50-es éveikben járó emberekben fordul elő” – mondta a tanulmány szerzője, Brian Sharpless, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója. „Ennek biológiailag egyszerűen nincs értelme.”
Miután egy áttekintést készítette a Sleep Medicine Reviews szakfolyóiratban szereplő, a robbanó fej szindrómával kapcsolatos kutatásokról, Dr. Sharpless úgy döntött, hogy további kutatásokra van szükség a rendellenesség alaposabb megértéséhez.
A szakértők azt állítják, hogy a szindróma azért alakul ki, mert az agynak problémája van a lekapcsolással elalváskor. Amikor az emberek lefekszenek, az agy különböző részei, a motoros, a halló és a látó idegsejtek eltérő szakaszokban kapcsolnak ki. Dr. Sharpless szerint robbanó fej szindróma esetén a halló idegsejtek egyszerre aktiválódhatnak ahelyett, hogy megfelelően kikapcsolnának. Ennek köszönhetőek az őrületesen hangos, hirtelen hangok, amelyek nem a környezet valós zajai.
Ez a jelenség az agytörzs hálózatos állományában (formatio reticularis) következik be, ugyanazon az agyi területen, amely az izolált alvási bénulásban is szerepet játszik. Ez utóbbi esetén az érintettek ébredéskor képtelenek mozogni vagy beszélni.
Az új, eddigi legnagyobb szabású ilyen kutatás során 211 végzős egyetemi hallgatót vizsgáltak robbanó fej szindrómára és izolált alvási bénulásra. Az alanyok 18 százaléka számolt be arról, hogy életében legalább egyszer tapasztalta a robbanó fej szindrómát, és 37 százalék mondta azt, hogy átestek már izolált alvási bénuláson.
A robbanó fej szindrómát tapasztaló alanyok gyakran számoltak be klinikailag szignifikáns szintű félelemről.
„Egyesek ezekből a félelmetes élményekből összeesküvés-elméleteket gyártottak, és tévesen azt képzelték, hogy az ilyen epizódokat valamilyen célzott energiafegyver okozta” – mondta Dr. Sharpless. A szakértő azt is hozzátette, hogy jelenleg sajnos nem létezik kifejezett vagy empirikusan alátámasztott kezelés a robbanó fej szindrómára, bár néhány tesztelés alatt álló gyógyszer ígéretesnek tűnik.
A kezelési lehetőségek hiánya ellenére a tájékozottság növelésével is javítani lehetne az emberek életminőségét. Dr. Sharpless szerint már a robbanó fej szindróma felismerése is csökkentheti a félelmeket, és javíthatja a szindrómában szenvedő betegek közérzetét.
