A vitaminok tündöklése és bukása?

A vitaminokkal foglalkozó tanulmányok nem egy ember fejét megzavarják, sőt a legtöbb orvos is nehezen találja a helyes választ. Abban az egyszerű bölcsességben azonban egyet értenek: az egészséges étrend fontosabb, mint egy marék étrend-kiegészítő. Más kérdés, hogy a betegek megfogadják-e az orvosi tanácsot, hiszen ma több vitamin fogy, mint valaha.

Betegeimet már évekkel ezelőtt kértem, mondja egy háziorvos, hogy hagyják abba vitaminok nyakló nélküli szedését, néhány kivétellel: a D-vitamin hiányban szenvedők, várandós betegek, akik folsavat és multivitamint szednek, vagy a szellemileg leépülők, akiknek B-vitamin komplex szedése ajánlatos.

Túl sokat szedünkA nagyrészt szabályozatlan étrend-kiegészítő piac (amely óriási üzlet) szintén bátorít a kiegészítők fogyasztására. A közelmúlt címsorai a kiegészítőkről: B12 hiánya az értelmi képességek romlásához vezet, a D-vitamin segít tüdőbaj ellen, az E-vitamin növeli a prosztatarák kockázatát, a kalcium nem segít a mamának és csecsemőjének.

Különös figyelmet keltett az a jelentés, amely szerint a változó kor utáni nőknél nagyobb a halálozás kockázata, ha multivitamint, valamint B6-, folsav-, vas-, magnézium-, cink- és rézpótlást szedtek.

Noha a multivitaminok csak kissé emelték a halálozási kockázatot, sok orvos örökre leírta ezt a kiegészítőt. A multivitaminok hasznosságára sose volt alapos bizonyíték. Sokan hitték, hogy szedésük életbiztosítással ér fel, hiszen az emberek jelentős része nem étkezik úgy, ahogy kellene, így nem jutnak az optimális mennyiségű tápanyaghoz az ételekből. Ehelyett a tablettában bíztak, ami reményük szerint jót tehet nekik, és biztosan nem árt.

Több tanulmány is azt sugallja, hogy a multivitaminok az ezeket szedő betegek egészségére hátrányosabbak, mint amilyen hasznosak. Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi tanulmányok megfigyeléses esetek, és nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést.

Messze nem arról van szó, hogy az orvosok attól tartanának, hogy multivitamin szedése betegeik halálához vezetne. Egyszerűen nincs többé bizonyíték arra, hogy nem okoznak kárt. Figyelembe véve az eddig is gyenge alapot a multivitamin szedés ajánlására, és tekintve a mostani bizonyítékokat, miszerint árthatnak is, indokolatlanná vált rutinszerű használatuk.

Mely kiegészítőket érdemes szedni?

A fentiek nem jelentik, hogy semmilyen kiegészítőt ne szedjünk. Legtöbbünknek érdemes omega-3 zsírsavakat és D-vitamint szedni, a nőknek pedig kalciumot is, valamint javasoltak a terhességi vitaminok és folsav kiegészítők is. E kiegészítők mögött bizonyítékok vannak. Az omega-3 zsírsavak a szív-érrendszerre hatnak jótékonyan, sokaknak van D-vitamin hiánya, a folsav pedig a fogantatás környékén segít.

A többi vitaminkiegészítőt csak megállapított hiány esetén szedjük. Régóta ismert például, hogy a B12 hiánya szerepet játszik a demenciában és más idegrendszeri betegségekben, és pótlása megelőzheti e bajok kifejlődését.

Más vitaminok is számos betegség kezeléséhez járulhatnak hozzá, pl. a C-vitamin a skorbutnál, a B12 a vészes vérszegénységnél.

Kinek van vitaminhiánya?

Honnan tudhatja a gyakorló orvos, hogy betegének bizonyos tápanyagra van szüksége, hiszen rendszerint nincsenek nyilvánvaló tünetek? A legtöbb esetben az orvosnak meg kell(ene) kérdeznie betegétől, milyen az étrendje, szed-e vitamin kiegészítőket, bár a megfelelően fejlődő gyerekeknél és jó izomtónusú felnőtteknél el lehet ettől tekinteni. A jó megoldás a vitaminszintek évenkénti ellenőrzése lenne.

Felemelkedés és bukás

Ahogy nemrégiben az E-vitaminról derült ki, hogy nem véd a prosztatarák ellen, sőt kismértékben növeli a rák kifejlődésének kockázatát, más, egykor megelőző hatásúnak mondott tápanyagok is csődöt mondtak a vizsgálatokban.

A C-vitamin nagyon népszerű volt a múlt század közepe óta, de a kutatások nem bizonyították hasznosságát a megfázás vagy a rák megelőzésében.

Hasonlóképpen a B-komplex vitaminok a szívbetegségek kockázatának csökkentését ígérték. A homocisztein szint valóban csökkent, de a kutatások nem mutattak szív-érrendszeri jótékony hatást.

A béta-karotin és likopén karotinoid antioxidánsok szintén kudarcnak bizonyultak, egyik sem hat a prosztatarák ellen, és az első nem használ sem szembajok, sem szívbetegség ellen.

Miért nem hatnak?

Nem világos, miért nem „produkálják” azt ezen vitaminok, amit várnak tőlük. E rejtélyt sokan kutatják. A legújabb feltételezés, hogy a vegyileg előállított vitaminok maguk nem hatnak jól. A prosztatarák-tanulmányokban alkalmazott E-vitamin az alfa-tokoferol, ami csak egyik tagja az E-komplex vitaminok családjának.

Valószínű, hogy az antioxidánsok és más növényi vegyületek teljes spektruma lehet szükséges bármilyen jótékony hatás eléréséhez. A kiegészítők többségével kapcsolatban ez összecseng az orvosok véleményével: nincs szükség rájuk, főleg egészséges embereknél. Az egészséges étrend a fontos.

Az egészséget ne a tablettában keressük, nem ott lelhető meg, hanem a jó táplálkozásban és a rendszeres testmozgásban találhatjuk a megoldást. Lelkünk mélyén vágyunk a csodára – és ez vezetett a vitaminok szedésének divatjához.

(Angolból fordította: Korom Lajos)