Ételallergia
Allergia - otthoni gyógymódok
Gyakrabban fordul elő gyermekkorban. Kiválthat akár gyomor-bélrendszeri, légzőszervi (allergiás nátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, asztma), akár bőr- (csalánkiütés, atópiás bőrgyulladás) vagy idegrendszeri tüneteket is. Még életveszélyes állapotot (anafilaxiás sokk) is előidézhet. Az ételallergiás megbetegedések száma az egész világon nő, aminek a fő oka az, hogy a mai élelmiszerek már nem olyan tiszták, mint nagyanyáink korában, ráadásul számos olyan adalékanyagot tartalmaznak, amely allergizálhat.
Gyermekeknél a táplálékallergiák leggyakrabban a tej, a tojás, a mogyoró, a dió, a mandula, a liszt, a szója és a csonthéjas gyümölcsök (cseresznye, meggy, őszibarack, sárgabarack, szilva) fogyasztásakor jelentkeznek. Felnőtteknél a leggyakoribb allergének: hal, kagyló, csonthéjasok.
Allergiát okozhatnak még a zöldségek (zeller, sárgarépa, paradicsom), valamint a nem csonthéjas gyümölcsök is (különösen a citrusfélék, a kivi), egyes fűszerek és élelmiszer-adalékanyagok.
Hazánkban a legtöbben a tehéntej-fehérjére allergiások, de a tejcukorra (laktózra) érzékenyek száma sem kevés. A tehéntej-allergia a csecsemők és a 2 évesnél fiatalabb gyermekek 2-3%-ánál jelentkezik, náluk ez a leggyakoribb allergiás reakció. A tehéntejben 20 olyan vegyület található, amely allergiás reakciót válthat ki. Szerencsére a tehéntej-allergia gyakran nem tartós, a kicsik többsége 3 éves korára kinövi ezt a túlérzékenységet.
Ugyancsak gyakoribb kisgyermekkorban a tojásfehérje-allergia.
A tehéntejre allergiás személynél a marhahús, a tojásallergiásnál a csirkehús is kiválthat allergiás panaszokat.
Ami a gabonaféléket illeti: a tejhez hasonlóan alapélelmiszernek számítanak, így elkerülésük nehezen oldható meg. A gabonaallergiát nem szabad összetéveszteni a lisztérzékenységgel (coeliakia), ez utóbbi ugyanis a gluténnal (sikérfehérje) szembeni túlérzékenység miatt kialakuló betegség.
A szójára allergiások aránya is emelkedik, mert a legtöbb reformétrendben szerepel, és az élelmiszeripar is kiterjedten használja. (És itt még egyáltalán nem szóltunk a génmódosított szójáról, amelynek megjelenése az import élelmiszerek révén csak idő kérdése, és esetleges egészségkárosító hatásuk átfogó kutatása nem történt meg.)
A legerősebb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat a földimogyoró okozza. A vele szembeni érzékenység általában több év alatt sem csökken.
Az úgynevezett élelmiszer-adalékanyagok egyre gyakrabban váltanak ki allergiás reakciót. Önmagukban nem minősülnek élelmiszernek, csupán arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát, vagyis alkalmazásuk elsősorban a gyártók érdekeit szolgálja. Az EU több évtizede kidolgozta az engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Ezeknek a pontos kémiai elnevezéséhez kapcsolták az úgynevezett E-számokat. Jelenleg több mint 700-féle engedélyezett adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban. Ezeknek a feltüntetése a csomagoláson kötelező.
A táplálékallergiát akkor lehet biztosan megállapítani, ha a szóban forgó étel teljes elvonását követően tünetmentesség tapasztalható, majd az adott étel visszaadására ismét jelentkeznek az allergiás tünetek. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az allergiát melyik étel váltotta ki, akkor a „gyanús” táplálékféléket egyesével kell megvonnunk, majd újból bevezetnünk az étrendbe.
Ugyancsak hasznos lehet a pulzusteszt: üljünk le, és néhány perces pihenés után mérjük meg a pulzusunkat, majd fogyasszunk a „gyanúsított” ételből. 15-20 perc elteltével ismét mérjük meg a pulzusunkat. Ha az előző értékhez képest több mint 10-zel nőtt a percenkénti szívdobbanások száma, akkor egy hónapra hagyjuk el az étrendünkből a szóban forgó ételt, majd ismételjük meg a tesztet.
Az allergia legyőzéséhez kérjen segítséget tanácsadóinktól!
