Gyógyszerallergia

A gyógyszerek ismert (a gyártó által előre jelzett) mellékhatásai között lehetnek allergiás tünetek, de azok váratlanul, immunológiai reakció formájában is jelentkezhetnek olyan embereknél, akik korábban már szedték az adott gyógyszert. A hosszú ideig, nagy dózisban, illetve gyakran alkalmazott gyógyszer esetén megnő az allergia kialakulásának esélye. A gyógyszerallergia tünetei az enyhe panaszoktól (bőrpír, csalánkiütés) az életveszélyes tünetegyüttesig (anafilaxiás sokk) terjedhetnek.

Gyakrabban jelentkezik allergia a gyógyszerek bőrön vagy nyálkahártyán történő használata során, mint szájon át való szedéskor. (A bőrön fellépő allergiás tünetek sokkal gyakoribbak a nőknél.) Injekció adása esetén sűrűbben fordul elő anafilaxiás reakció. Csecsemőknél és kisgyermekeknél ritkábban jelentkezik gyógyszerallergia, mint felnőtteknél.

A gyógyszerallergia leggyakoribb okozói a következő csoportokba tartozó készítmények: antibiotikumok, láz- és fájdalomcsillapítók, nyugtatók, altatók, vízhajtók.

A védőoltások is okozhatnak allergiát. Az oltóanyagokban a hatóanyagokon kívül segédanyagok (tartósítószerek) és káros szennyező anyagok (antibiotikumok, fehérjék) is lehetnek. Bármelyik összetevő előidézhet túlérzékenységet, bár maga az oltóanyag ritkán allergizál. A leggyakrabban helyi reakció (duzzanat, bőrpír) és hőemelkedés jelentkezik, szisztémás allergiás tünetek csak elvétve alakulnak ki.

Az oltóanyagok egyes komponenseinek esetleges hosszú távú egészségkárosító hatását egyelőre nem kutatták megfelelő mértékben. Az autizmus és egyes autoimmun betegségek sűrűbb előfordulását azonban egyre több szakember hozza összefüggésbe a védőoltások elterjedésével.