Dadogás: ha akadoznak a szavak

A dadogók rendkívüli pszichikai nyomás alatt állnak, sokszor bizonytalanok, görcsösek, és nem ritkán elszigeteltek. A gyerekek különösen gyakran dadognak – de ez nem mindig ad okot aggodalomra. Arisztotelész, Winston Churchill, Marilyn Monroe, „Mr. Bean”, azaz Rowan Atkinson, Bruce Willis igazán jó példák arra, hogy a dadogást le lehet győzni.

Biológiai vagy pszichológiai hátterű a dadogás?

Az Amerikai Dadogás Alapítvány bejelentése alapján semmiféle bizonyíték nem létezik arra nézve, hogy a dadogást érzelmi trauma okozza. Ezt a nézetet osztja az amerikai Nemzeti Dadogás Szövetség is, akik szerint a dadogás hátterében nem emocionális problémák állnak, és nem is idegi alapú rendellenesség. A fenti szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy a dadogás elsősorban örökletes rendellenesség, és az állapotot nem befolyásolja a családi környezet.

A dadogás és az agyféltekék kapcsolata

Azoknál, akik gyermekkoruk óta dadognak, megfigyelhető, hogy a jobb agyféltekéjük átvette a bal agyfélteke bizonyos feladatait, köztük a beszédét is. Ez a csere azonban nem csak a beszédre terjed ki. Martin Sommer, a Göttingeni Egyetem klinikájának neurológusa szerint a dadogást az okozza, hogy a betegek nem tudják megfelelően összekapcsolni azt, amit mondanak, azzal, amit hallanak.