A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). Alább egy újabb sikertörténetet adok közre, ezúttal annak érzékeltetésére, milyen fontos megérteni és elfogadni az öngyógyítás illogikus folyamatát.

A rövidlátás megállítása vagy javítása könnyű látástréning segítségével, a szemüvegtől végleg meg lehet szabadulni. Naphosszat jobb, tisztább látási periódusokban élünk. Szinte nem is emlékszünk, milyen volt először levenni a szemüveget. De a teljes meggyógyítása akár évekig tartó folyamat is lehet. Ott akad el a legtöbb „tökéletes látást” elérni akaró tréningező, hogy nem tud mit kezdeni az öngyógyítás illogikus folyamatával. Míg a romlás logikus, sorrendben történik, fokozatosan erősödik a szemüveg, a helyes nézési szokások újra tanulása tudat alatt végbemenő lazítási, relaxációs és vizualizációs munka.

Ezt próbáltam elmagyarázni Ádám anyukájának, amikor elpanaszolta, hogy alkonyatkor azt sem látja serdülő fia, hogy a macskája felé néz-e vagy háttal van neki. Mivel az iskolában a táblát sem látta, szemüveget kapott. Szerette volna tudni, vajon megállítható e az állandóan romló folyamat. Mivel a szemorvosok a hivatalosan törvényben is elismert látástréninget nem támogatják – de legalább már nem tiltják –, nekem kellett felvilágosítani a pofonegyszerű módszerről Ádámot és a mamáját. Ádám – milyen véletlen, Ádám volt ő is, l. az előző történetet – szemromlása már a második találkozó alkalmával (a 2. hónapban) megállt. Napi 20-30 percet nyugtatgatta a szemét különböző lazító gyakorlatokkal. A mikrobetűkön való pásztázás és a szemeltakarás jelentette neki a sikert.

Aztán véletlenül jöttünk össze messengeren idén nyáron. Újságolta, hogy nappal egész tiszta képeket kap, de az esték, a szürkület nagyon rossz neki. Ugrókötél-világbajnokságra készül mint többszörös országos bajnok, és éppen szponzorokat hajt – mondotta. Nagyon meglepődtem, mert fogalmam sem volt arról, hogy az ugrókötél már rég elhagyta a játszóterek birodalmát, de azért is, mert rá kellett jönnöm, hogy ez a kissé gátlásos, alázatos 17 éves kölök mennyire komoly vizeken evez.

Úgy jár-kel az európai integráció birodalmában, mint egy politikus. Úgy kezeli az Európai Uniót a továbbtanulás, a sportbarátság területén, mintha legalább 20 éve működne.

Felajánlottam neki, hogy szponzorálom, amennyiben további eredményeket akar látásának javításában.

– Hát… nem csak megállítani lehet? – kérdezte. – Nem csak – mondtam. – Akár teljesen meggyógyulhatsz. – Ez azt jelenti, hogy fogom látni a vb-n a közönséget? – Fogod.

Megállapodtunk. Ádám azóta gyakorol, egészséges nézési szokásai lassan helyreállnak. A látásteszten 5 m-ről többször felvillan a 8 méterhez tartozó betűsor. Mikor először mértük, a 60 méterest is alig látta. (Vagyis 5 m-ről látja, amit 8 m-ről is kellene, míg kezdetben alig látta, amit jó szemmel 60 méterről is látnak. – A szerk.).

Ádám most utazott Belgiumba, edzőtáborba. – Sokszor este az utcán is egészen tiszta – közölte sms-ben, mikor szeme felől kérdeztem.

Egyértelmű; hogy Ádám jövőre, a melbourne-i ugrókötél vb-n látni fogja a közönséget. Szemüveg nélkül, puszta szemmel.

Budapest, 2005. november

Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről