Hívatlan vendégeink: trópusi idegrendszeri betegségek
A trópusi ideggyógyászatnak Európa nyugati részén, különösen Franciaországban komoly tradíciói vannak. Nem véletlen, hogy Limoges-ban rendezték meg a trópusi neurológia első, majd második világkongresszusát, mely utóbbin – egyedüli magyarként – a trópusi eredetű idegrendszeri betegségek magyarországi helyzetéről tartott előadást dr. Buda Botond ideggyógyász, a trópusi idegrendszeri betegségek specialistája. Vele beszélgettünk erről a különlegesnek számító betegségcsoportról, s arról, mire kell ügyelnünk, ha külföldre, egzotikus nyaralásra készülünk.
A vasfüggöny leomlása után Magyarország a migráció fontos „tranzitállomása” lett: ilyen körülmények között hirtelen megnövekedett az Európában ismeretlen betegségek előfordulása.
– Melyek a leggyakoribb, hazánkban nem „őshonos” betegségek?
– A balkáni államokban a sarlósejtes vérszegénység, a kolera, a malária fordul elő gyakrabban, de a pestis, a váltóláz sem ritka. A távolabbi kontinensekről érkezőknél más „ritka” betegségek lehetőségével is számolnunk kell. Ilyen lehet például a tüdőpestis, az ebola, vagy a mostanában Réunion szigetén és környezetében tömeges megbetegedéseket okozó chikungunya. Vannak persze számunkra különösnek tűnő, „izgalmas” betegségek is. Ilyen a Sulawesi szigeteken előforduló koro. A roham jelentkezésekor a férfibetegnek az az érzése, hogy nemi szerve rohamosan zsugorodik és visszahúzódik a hasába. Félelmében tűvel és zsinórral combjához rögzíti a féltett testrészt. Gyors orvosi beavatkozás szükséges, különben a betegség halálos következményekkel is járhat.
– Korunk katasztrófái közül például a délkelet-ázsiai cunami vagy a közel-keleti háborúk hoztak-e elő csökkenőben lévő betegségeket, netán ismeretlen járványokat?
– Arról nincsenek információink, hogy eddig ismeretlen betegség is fellépett volna az adott területen. Az viszont tény, hogy a higiénés viszonyok nagy területen, hirtelen bekövetkező romlásakor a fertőző betegségek tömeges megjelenésével kell számolni.
– Mi a helyzet a turistákkal? Hogyan védekezhetnek az ilyen megbetegedések ellen?
– Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az egzotikus tájakra utazó honfitársaink száma is. A malária ellen például hatékonyan lehet ugyan gyógyszerek szedésével védekezni, sokan mégis kockáztatnak, és nem szedik be a tablettákat – ezekre ugyanis nem szabad alkoholt inni. Egy sikeres szafari után jól szokott jönni egy kis koccintás…, ezért aztán sok turista nem veszik be malária elleni gyógyszerét. Nem egy ilyen esetben volt rá példa, hogy az utazó hazatérte után bizony a Szent László Kórházban kötött ki maláriásan. A védőoltásokon, tablettákon túl nagyon fontos a higiénés szabályok szigorú megtartása! Például a csapvíz helyett mindenképpen palackozott vagy legalábbis alaposan felforralt víz fogyasztása tanácsos olyankor, ha elhagyjuk a fejlett világ országait. Fontos az alapos kézmosás, környezetünk tisztán tartása. Sok betegség kórokozója ugyanis – például a koleráé – rendezett, tiszta környezetben nem él meg. Szerencsére a trópusi luxusútra indulók egyre többen kérnek gyógyszeres megelőzést, oltást.
Nagy Ildikó
A szerző Szombathelyen élő szabadúszó újságíró. Vállalja könyvek lektorálását, szerkesztését, könyvkritika, reklámcikk írását, stilisztikai javítást, szórólap-szövegek összeállítását.
Elérhetősége: ildiko.nagy@vipmail.hu, tel.: 06 (30) 342-6492.
