A rendszeres önvizsgálat segít a szájüregi rák megelőzésében
Ha az esetleg fellépő szájüregi rákot kezdeti, korai stádiumban észrevesszük, és időben orvoshoz fordulunk, jó eséllyel meggyógyulhatunk. Az időben felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák az esetek döntő többségében meggyógyítható. A megelőzésről is szól cikkünk.
A sugárkezelés elkerülhetetlen velejárói a bőrreakciók, valamint a nyálkahártya gyulladása. A besugárzás mellékhatása a bőrön erős, tartós bőrpír, valamint száraz és nedves hámlás formájában nyilvánulhat meg. A szájüregi daganatok sugárkezelésének a nyálkahártya-gyulladás mellett igen kellemetlen mellékhatása a szájszárazság és az ízérzés elvesztése. A nyálkahártya-gyulladás gondos szájápolással enyhíthető. A szájszárazság csökkentésére, a nyálkahártya nedvesen tartására a Nemzetközi Rákellenes Unió azt javasolja, hogy a betegek sós szódabikarbóna-oldattal öblögessenek, amely csökkenti a szájüreg savasságát és a szájszárazságot.
A gyulladt, érzékeny szájnyálkahártya miatt a beteg étrendjét is jelentősen át kell alakítani. Kerülni kell a savanyú, forró, fűszeres és csípős ételeket. Még a szájhigiénia fenntartására alkalmazott szájvizet is gondosan meg kell választani, mert nem használhatók a kereskedelemben kapható alkoholtartalmú szájvizek.
A sugárkezelés következményeként a heveny bőrreakciók elmúlása után állandó bőrelváltozások alakulhatnak ki: a bőr szárazzá, érzékennyé válhat, ég és viszket, máskor viszont nedvedzik, és a kezelés területén tartósan bronzbarnára színeződik. Az ilyen sugárkárosodott bőrt védeni kell a napsugártól. Fontos az is, hogy a beteg csak az orvos által ajánlott krémeket használja. A sugárkárosodott bőr fokozottan sérülékeny és fertőzésre hajlamos, éppen ezért célszerű, ha a beteg csak elektromos borotvakészüléket használ.
Új daganat képződésének csökkentéséhez alapvető a dohányzás és alkoholfogyasztás teljes mellőzése. Kívánatos a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás, valamint az orvos által javasolt gyógyszerek szedése.
Hangsúlyozni kell a szájüreg önvizsgálatának fontosságát, az esetleges kiújulás vagy újabb daganat időben történő felfedezése érdekében.
A szájüreg önvizsgálatának módja
A szájüreg önvizsgálata két részből áll: az alapos megtekintésből és az áttapintásból. Nézzük meg figyelmesen ajkainkat, berepedések, kifekélyesedés, fehér folt vagy pikkelyesen hámló területek után kutatva.
Fogjuk meg ajkunkat mindkét oldalon mutató- és hüvelykujjunkkal. Kifordítva a belső nyálkahártyai felszínét tekintsük át.
Két ujjunkat az egyik szájzugba téve húzzuk félre orcánkat a fogaktól, hogy a pofa teljes belső felületét áttekinthessük. Itt is fehér folt, kisebb fekély? vagy szemölcsszerűen előemelkedő képletet keresünk. Ugyanezt a másik arcpofával is végezzük el.
Öltsük ki a nyelvünket, és hegyét megfogva húzzuk előre, hogy felszínét alaposan megvizsgálhassuk, majd jobbra-balra húzva az oldalsó széleit is vegyük szemügyre. Visszaengedve a nyelvet, a szájpadot tekintsük át, majd nyelvünket a szájpadhoz emelve, a szájfeneket nézzük át. Ezután a felső íny belső felületét vizsgáljuk meg.
Mivel a szájüregi rákok egy része nem nő kifelé, nem képez látható csomót vagy fekélyt, csak körülírt megvastagodás formájában mutatkozik, a szájüreg önvizsgálatának szerves részét kell képeznie az ajkak, az orcák, a nyelv, valamint az ínyek mutatóujjunkkal történő áttapintása is.
Az önvizsgálati eljárás leírva elég komplikáltnak tűnik, a gyakorlatban azonban valójában igen egyszerű. Ne tévesszük szem elől a célt, hogy lehetőleg a szájüreg minden részét áttekintsük és áttapintsuk. A vizsgálatot célszerű havonta egyszer és lehetőleg azonos időpontban elvégezni, hogy megszokottá váljék: például minden hónap utolsó vasárnap reggelén.
Az előzőkben leírtak elsősorban a szájüreg nyálkahártyájából kiinduló, úgynevezett laphámrákokra vonatkoznak. Ezek teszik ki a szájüregi rosszindulatú daganatok többségét, de a szájüregben több más, ritka, rosszindulatú daganatféleség is előfordulhat. Ezek kezelésének eredményessége rendszerint jelentősen elmarad a laphámrákok terápiájában elért eredmények mögött.
A szájüregi rákok többségének kialakulásában a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a rossz szájhigiénia játszik szerepet. Fordítsunk nagyobb gondot szájunk higiéniájára (étkezés utáni fogmosás), illetve fogazatunk karbantartására!
Szájüregünk rendszeres önvizsgálatával bizonyos rendellenes elváltozásokat magunk is észrevehetünk. Azok észlelésekor orvoshoz kell fordulni, ezáltal segíthetjük a daganat korai stádiumban történő felismerését, a terápia eredményességét.
Járjunk rendszeres fogorvosi ellenőrző vizsgálatokra, ahol alaposan nézessük át szájüregünket is. Ha kell, családorvosunkat is kérjük meg, hogy a rutinvizsgálat keretében a szájüreget is vizsgálja át.
(Forrás: Magyar Hírlap)
