Emlékképek alapján látunk, amelyek raktára a memória. Ha a memória jó, az emlékképek tökéletesek. Ha tökéletesen sikerül felidézni azokat, a látás is tökéletes, mert a vizualizálás is az. Mindezt csak a relaxált állapot előbbiekhez való hozzákapcsolásával lehet elérni.

Ha ez a hármas egység megvan, a szem újra tökéletesen lát szemüveg nélkül (Bates: Tökéletes látás elérése szemüveg nélküli eljárással. XIII-XIV. fej. N. Y. 1920).

Hogy mi okozza stresszt a szemen, azt korábbi írásaimban már megkíséreltem tisztázni. A helytelen nézési szokások, a merev nézés, amit a mai tanulás, művelődés, helytelen tévézés stb. kényszerit ránk, és noha semmiség volna megszüntetni – ahogy egy 1997-es megelőző programunk bebizonyította –, úgy látszik, az akkori beszámolómat odafent „elásták”, mint annyi más jó ötletet.

Sajnos az emberekben nagyon rosszul kódolták a látás tudnivalóit. Valami poroszos kellék szerint gondolkodunk felőle, pedig hol van már a XIX. század? Így magyarázzák a szakkönyvek, az orvostudomány, miközben az ellentmondásosságot figyelmen kívül hagyják. Mármint annak hangoztatását, hogy ma sem sokat tudnak az agyról, a látás tulajdonképpeni egészének helyéről…

Ha valóban 90%-ban az aggyal látunk, és nem a szemmel, akkor fura, de igaz: a szemüveg csak a látás 10%-ának ad valamit. Bates azzal a kis 90%-os „maradékkal” dolgozott, és nyert. Mi is nyerhetünk odahaza, mindenféle anyagi befektetés és segédeszköz nélkül, de ezt már korábban tisztáztuk.

Az a jó öreg fekete pont

Minden páciensemtől megkérdezem szemeltakarás alatt, hogy minek van feketébb színe, ha rágondol egy kedvenc fekete színű emlékre: kutya orra, szén, szurok, női cipő – mindenkinek más –, vagy annak, amit az eltakart szem mögött lát. Az esetek többsége az emlékkép feketéjét látja tisztábban, mégis a másikról tesz említést. „Azt gondoltam, hogy az a logikus”, mondják. Tehát becsapják magukat, pedig sokkal könnyebb az öngyógyítás, ha nem a lineáris logikát követjük, hanem a valóságot.

A következő kérésem általában az, hogy a páciens képzeljen el egy fekete pontot ebből a mélyebb feketéből, és képzelje rá a lapra a látásteszt betűitől messzebb, de még a karton fehér területén.

Többször meglepően könnyen elérik, és a szemtükör azonnal igazolja, hogy pár pillanatra eltűnt a dioptria. Ami igazán azt jelenti, hogy a memória tökéletes felügyelet alatt áll, tehát a relaxáció is jelen kell hogy legyen. Ha minden együtt van, a látás (újra) tökéletes. Dr. Bates a 40 dioptriás (!) eseteknél is kimutatta a villanásszerű teljes relaxációt. Tehát a dioptriának semmi köze a szemhez, az csak a szemüveg erősségének mértékegysége!

Harmadszorra azt kérem, hogy a beteg játsszon a képzeletbeli fekete ponttal, és vigye be például a sorközök fehérségébe. Nem a betűket kell nézni tehát, hanem a sorok közti területet. Itt már sokan elvesztik a fekete pont kontrollját. Pár perces gyakorlattal azonban a homályos betű teljesen tisztán felvillanhat, és ha ez annyira rövid is, hogy a beteg nem észleli, a szemtükröt nem lehet becsapni. Jelzi a fénytörési hiba eltűntét vagy csökkenését és visszatértét (A hatás valóban csak egy villanás az első időkben.)

Ha gyerekről van szó, aki az első szemüveg kiváltása előtt kerül a látókörömbe, néha fél óra alatt képes elolvasni a legkisebb sort, legyen akár nagyobb dioptriás rövidlátása. Tehát jó emlékezés és memória esetén spontán gyógyulás alakulhat ki. Persze a siker csak több hetes vagy hónapos otthoni munkával válhat véglegessé, és ne gondolják, hogy az agyonterhelt szemekkel a felidézés mindig egyszerű. Sokszor napok, hetek vagy hónapok is elmúlnak, mire összejön valami. De hiába sikerül, ha nem lehet rábeszélni valakit a szemüveg végleges elhagyására, vagy nem képes megérteni, hogy a kisebb dioptriás szemüveg sem megoldás. A szemüveg az eltorzult szemgolyó méretének megfelelő helyen kell hogy tartsa a fókuszt, tehát nem engedi, hogy a relaxáló hatás érvényesüljön.

Ha újra kialakult a tökéletes látás, amit az orvos is igazol, már nincs szükség az agy tudatos kontrolljára, a „minisztérium” átveszi az irányítást. Nem kell többé gyakorlatokat csinálni, és visszaeséstől sem kell tartani.

Hogy mennyi téren győzött dr. Bates a memory controllal, arról beszéltem már, de a saját eseteimről talán nem.

A kancsal szemet is lehet a fekete pont memorizálásával javítani. Az egyméteres kifeszített zsinóron elhelyezett csomók egyikére való koncentrálás problematikus ilyen esetekben, mert vagy alatta, vagy felette jön össze a két szemes kép. Ha viszont jó az emlékezőtehetség, vagy szemeltakarással készítettük elő a terepet, elegendő arra kérni a tanítványt, hogy a fekete pontot képzelje a csomóra, és a két kép egyesülése a kívánt helyen aktiválódik, a szemek párhuzamosan állnak a hatás alatt. Érdekes, hogy ettől néha megijednek, elvesztik a fekete pontot, és véget ér a „szenzáció”. Mindegy, a pozitív sokk annyira elegendő, hogy lökést adjon a látástréninghez, az otthoni, kitartó munkához.

Érthető, hogy a batesi 9:1 arány legalább kilencszer nagyobb lehetőségeket kínál a látás javítására, mint a szemüveg. Az igen tágas értelemben vett lehetőségekre itt van még két rendkívül egyedi példa.

Vanda és Ronald esete

Szemizom bénulás van Vanda jobb szemén. A 10 éves lányka tökéletesen lát, de oldalra, felfelé nézésre és az orra kancsításra nem tudja használni a szemét születése óta. A napokban – február 15-én – volt a második foglalkozás, amikor az édesanyja elmondta, hogy az ingázástól és egyéb lazító gyakorlatoktól szépen csökkent a probléma, de estére jobban elfárad a gyerek, és az ingázás második perce után „felragad” a szeme. Nem fizikálisan, csak úgy érzi. Elővettem tehát a jó öreg fekete pontot. Végigzongoráztuk a leckét a fentebb leírtak szerint. Behunyt szemmel és letakart szemmel is ingáztunk a vizualizált ponttal, de nem a betűkön, hanem a látásteszt sorai közötti fehérségen, a fehér falon stb. A „felragadás” megszűnt. Szerencse, hogy ült az anyuka, mert a negyedik fekete ponttal történő „ingázási alfejezet” után Vanda képes volt rákancsalítani az orrhegyére mindkét szemmel, valamint körbe „tekerte” tekintetét életében először.

Az eredményt ismét a kitűnő emlékezés és a memória hozta meg, ami prognosztizálható, ha jó az anamnézis stb. Vanda színjeles tanuló, szavalóversenyeken szokott részt venni, említette első alkalommal, amit fel is jegyeztem a vizsgálati lapjára, mert régen tudom, hogy valamire jó lesz, ha a gyerek iskolai memoriterjei benne vannak mindennapi életében. Szerencsém volt, hogy erre vittem el a kezelés menetét.

Ronaldnak hét testvére van. Ő a legkisebb, de nem sokáig, mert „jön a nyolcadik puja”, mondta valamelyik nap még tavaly. Nos, ez a gyerek úgy dadog, ha tanáraként kihívom felelni, ahogy kell. Ha a helyén ül, és a szomszédjával beszélget a lelkem, csak időnként teszi. Megfigyeltem, hogy amikor csúnyán beszél, netán káromkodik, zökkenőmentes a kifejezés, szépen artikulál és intonál a gyerek. Bezzeg angolból?! Be is kattant a dolog logikája. Az ocsmány beszéd számára „szimpatikus”: naná, hogy nincs stressz, hiszen nincs félelem.

Nosza a következő órán körbeültük a nagyszájú legénykét, és nekiláttam a kísérletnek. Ronaldó eltakarta lehunyt szemét, és pihent. (Már ez is csodaszámba megy!) Élvezte, hogy szerepelhet, én meg tudom, néha szükséges, hogy felrúgjam a tanmenetet, ha kell. Megint lőttek az angol órának, mérgelődtem, de talán lesz más haszna. Az volt a feladata, hogy nyugodtan káromkodjon a negyedikes kötözni való. Naná, hogy szemét eltakarva még tökéletesebb volt a káromkodás, és nőtt a mennyiség is. Aztán elővettem a „szemét” tanári fogásaim egyikét, és minden második szó az általam kimondott angol szó ismétlése volt. A csel bejött, dadogás elfelejtve. Persze az osztály nagyon röhögött, de amikor megismételtem az egészet a logopédusok előtt, persze csak angol szavakkal, annak valóban volt hatása. Ők is javasoltak valamit: a lurkónak suttogva kellett mondania a szavakat, és az eredmény még jobb lett.

Annyira, hogy a potom 100 éves újdonság bekerült a helyi pedagógiai arzenálba!

Budapest, 2007. március

Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!

Vén Péter hivatásos szemtréner-szakértő interaktív látásjavító szemtréninget tart április 14-én, szombaton 10-16 óra között felnőttek részére.
Helyszín: Szt. István Közgazdasági Gimnázium, Bp. IX., Mester u. 56-58.
Ár: előre fizetés esetén 7.000, a helyszínen 8.500 Ft.
Jelentkezés, további információ: info@szemtorna.hu

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről