Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

A szegénység növeli a szívhalál kockázatát

A szív- és érrendszeri betegségek hosszú évek óta vezető halálokként szerepelnek nemcsak hazánk, hanem a világ legtöbb országának statisztikáiban. A hazai adatok különösen riasztóak: évente 80-85 ezer beteg hal meg idő előtt szív- és érrendszeri problémák miatt.

Dr. Tóth Ferenc kardiológus tudományos értekezése szerint a keringési rendszer különböző betegségeinek kialakulásában (a fizikális problémák mellett) fontos szerepe lehet az adott egyén személyiségének, életkörülményeinek, mentális állapotának is.

A kutató a szívbetegségekre hajlamosító tényezőként említi a menedzser típusú személyiséget, melyre jellemző az ambíció, az önmagát hajszoló, versengésre hajlamos viselkedés, az agresszivitás. Az ilyen személyiségű emberek és a szívbetegségek közötti összefüggéseket ma már kórtani vizsgálatok eredményei is bizonyítják.

Ennél a viselkedésformánál lényegesen erősebb kockázati tényezők a tartós stressz, a szorongás, a depresszióra való hajlam. A különféle szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatánál figyelembe kell venni az adott személyt érő pszichológiai és pszichiátriai hatásokat is. Hangsúlyos kockázatok közé tartoznak a szorongáson és a depresszión kívül a személyiség jellemző vonásai és a környezeti, szociális tényezők is.

Pánik, fóbia, szorongás

A szorongásos betegeket az amerikai pszichiátriai társaság három fő csoportba (pánik, általános típusú és fóbiás) sorolja. A pánikbeteg rohamai az infarktushoz hasonló jeleket (légszomj, szorító mellkasi fájdalom, szapora szívverés) produkálnak. A szívrohamot utánzó rosszullét olykor még a szakembereket is megtévesztheti. A kutató felhívja a figyelmet arra, hogy mindez fordítva is megtörténhet, vagyis a valódi szívbeteg páciens szorongóvá válik. Az általánosan szorongó típusú páciens folyamatosan és minden miatt (így például szíve egészsége miatt is) aggodalmaskodik, a fóbiás típusú pedig bizonyos élethelyzetekben érez rosszullétet.

Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint mindhárom típusba tartozó szorongásos betegeknél ismétlődő ritmuszavarok és keringési akadályok léphetnek fel, amelyek növelhetik a hirtelen halál kockázatát. Az ilyen jellegű pszichés betegségek pozitívuma, hogy a benne szenvedők panaszaikkal általában időben felkeresik orvosukat, így a lelki problémával együtt az esetleges keringési betegségek is napvilágra kerülhetnek, megelőzve ezzel a tragédiát. Több, hosszú időn át tartó nemzetközi vizsgálat eredményei szerint a szorongásos problémákkal küszködőknél az idő múlásával megnő a szívbetegségek, illetve az infarktus bekövetkeztének kockázata. Még akkor is, ha a mentális betegség diagnosztizálásának idején még egyáltalán nem voltak szívpanaszaik. Az infarktus bekövetkezte után a betegekben nő a szorongás, különösen a nők hajlamosak erre.

Szívet fenyegető, negatív érzések

A depresszió súlyos, hosszan tartó, úgynevezett major változatában szenvedők között háromszor annyi a szívbeteg, mint az átlagos populációban, illetve minden ötödik szívbeteg depressziós is. A szívizominfarktuson átesettek 20 százalékánál jelentkezik a lelki betegség is. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az infarktusos betegek rehabilitációjánál a mentális kezelésre is.

Tudományos vizsgálatok bizonyították a tartósan kritikus élethelyzetekben élők magas rizikóját a szív- és érrendszeri betegségekre. A tartósan fennálló stresszes élethelyzet negatív hatással van a tőle szenvedő viselkedésére. Erőt vehet rajta a kilátástalanság, az életuntság nyomasztó érzése. Szellemi, fizikai aktivitása gyengül, tartósan ingerlékennyé válik, némelyek pedig demoralizálódnak. E negatív érzések fokozott kockázatot jelentenek nemcsak a szívkoszorúér betegségek, hanem az érelmeszesedés szempontjából is.

Mindezek ellenére nem minden vizsgálatban volt bizonyítható 100 százalékosan a depresszió és a szívinfarktus közötti közvetlen összefüggés. Nem úgy a fentebb említett menedzser típusú személyiségek esetében. Náluk (több mint 8 éves megfigyelés eredményei alapján) megállapították, hogy kétszeres esélyük van a szívbetegségekre, mint a normál populációból kiválasztott kontrollcsoport tagjainak. Ismétlődő infarktusra ötször magasabb a kockázatuk. Egy későbbi vizsgálat megállapította, hogy ennél a típusnál a magas kockázatot nemcsak a viselkedési forma generálja, alaposan és nagymértékben hozzájárul a stressz oldására rendszeresen fogyasztott alkohol, a dohányzás, továbbá az életformával járó mozgáshiány és egészségtelen táplálkozás. Vagyis a menedzser típusú személyeknél a szívbetegségre való magas kockázat nem pusztán a viselkedésük, hanem az ahhoz társuló hibás életvezetés következménye is.

A tartós pénztelenség megbetegíthet

A kedvezőtlen szociális helyzet klasszikus táptalaja a különféle szív- és érrendszeri betegségeknek. A kutató szerint ez a tényező 33-50 százalékkal növelheti a keringési problémák kockázatát. A gyenge szociális helyzethez az esetek többségében társul a dohányzás, az elhízás, a helytelen táplálkozás, a sport hiánya is.

A tartós anyagi problémák stresszt, szorongást idéznek elő, ezek pedig (mint fentebb már kiderült) a szívbetegségek jelentkezése szempontjából együtt és külön-külön is kemény kockázati tényezők. Széleskörű nemzetközi vizsgálatok bizonyították, hogy a szociális helyzet (foglalkozás, képzettség stb.), illetve a szív- és érrendszeri betegségek jelentkezése között fordított kapcsolat áll fenn, vagyis minél iskolázatlanabb valaki, annál nagyobb az esélye például az infarktusra. A nőknél ez az összefüggés még egyértelműbb, mint a férfiaknál. Az Egyesült Királyságban évente ötezer személy hal meg olyan szívproblémák következtében, amelyek hátterében bizonyítottan szociális tényezők állnak.

(lóránth)