Tudtunk nélkül cselekedni félelmetes dolog. Magyarországon ma a lakosság 7-11 százalékát érinti a holdkórosság. Egyesek akár autóba ülnek és vezetnek, sétálni indulnak és  eltévednek, vagy kifosztják a hűtőt álmukban.

Az alvajárás minden korú és nemű embert érinthet, statisztikai adatok szerint a lakosság 10 százaléka legalább egyszer járt már ebben a cipőben. A jelenség a mélyalvás fázisában fordul elő, amikor normális esetben az izmaink elernyednek, és képtelenek vagyunk a mozgásra. Az alvajárás az alvási zavarokhoz sorolható rendellenesség. Akaratlan motorikus és/vagy verbális vagy tapasztalati élményekkel jár.

Alvási fázisok

Az alvási szakaszban két fázis váltakozik egymással, a mélyalvás és a REM-fázis. Elalvás után kezdődik az első mélyalvási szakasz, amikor nagyon mélyen alszunk, de nem álmodunk. A testünk megnyugszik, de a mozgásközpontunk aktív marad. Az ezt követő REM-fázis az álmok fázisa. Ekkor már nem alszunk olyan mélyen, az agyunk aktívabb, az izmaink elernyednek, mozgásra képtelenek vagyunk. Nem úgy, mint az alvajárók, akiknek az izmai aktivizálódnak, a végtagjaik ugyanúgy mozognak, mint éber állapotban, miközben az agyuk még alszik.

Tünetek

Az alvajáró hirtelen kel ki az ágyból és olyan berögzült mozgásokat, cselekvéseket végez, amelyeket minden reggel, ébredés után. Így gyakori, hogy ezek az emberek éjjel kifosztják a hűtőt, felöltöznek, fogat mosnak, esetleg elindulnak valahová, akár autóba ülnek és vezetnek. Extrémebb esetben kimásznak az ablakon, felmásznak a tetőre, erőszakos cselekedet hajtanak végre vagy szexuális kapcsolatot kezdeményeznek. Az alvajáró tehet egy lassú sétát a ház körül vagy a lakásban, üresen bámuló szemekkel, de akár futhat is, mint aki menekülni próbál valahonnan.

Az alvajárók általában nyitott szemmel, békés arccal közlekednek, koordinációs mozgásuk azonban rossz, elvesztik az egyensúlyukat, és nem tudnak kikerülni tárgyakat. Általában egyenes úton haladnak, amíg el nem állja valami az útjukat. Érdekes adat, hogy a „holdkórosok” legtöbbjét csillapíthatatlan éhségérzete hajtja, így legtöbbször a konyhában lyukadnak ki, ahol mindent felfalnak, ami a kezükbe kerül. Az is sokszor előfordul, hogy az éjjeli bolyongás után nem találnak vissza az ágyukba, vagy még az előtt újra álomba zuhannak, mielőtt a szobájukba érnének. Egyesek értelmetlenül beszélnek, és többnyire nem is emlékeznek semmire ébredés után. Gyakran elég, ha megnyugtatjuk az alvajárót, és a viselkedés idővel megszűnik.

Egy fiatal amerikai nő így számol be alvajáró szobatársával kapcsolatos élményéről: „Kollégiumi szobatársam egy igen zavarba ejtő rendellenességgel küzdött. Egyszer éppen az idegélettani vizsgára készültem, mikor úgy tűnt, elaludt, de elkezdett beszélni. Egy pillanatig azt hittem, hozzám beszél, vagy viccel velem, de tovább hallgatva rájöttem, teljesen normál hangsúllyal, értelmetlen dolgokat mondott. Néhány perccel később üveges szemekkel felegyenesedett, felkelt az ágyból és kiment a koedukált kollégiumi folyósóra. Na persze, eddig nem említettem, hogy a szobatársam meztelenül aludt. Egy idő után fél szemem mindig rajta tartottam és meggyőződtem róla, még időben, hogy felvette a pizsamáját…”

Okok

Hogy milyen okok húzódnak az alvajárás mögött, pontosan még nem tudni. Az biztos, hogy az alvajárók agya nem áll le, nem kapcsol ki, mint általában alvás közben mindenkinek, hanem félig éber marad. Az alvajárás gyerekeknél gyakoribb, és a gyerekkori alvajárást legtöbbször lázas megbetegedés vagy mély megrázkódtatás okozza, amelyet az esetek legnagyobb részében pár év alatt ki is nőnek a kicsik, esetleg genetikai hajlam miatt alakul ki. Más gyermekkori alvászavarok is okozhatják: mint a hirtelen felriadás vagy lidércnyomások. A hirtelen felriadásra jellemző a tájékozódási zavar, vigasztalhatatlan sírás, csapkodás, vergődés az ágyban. Ez többnyire 3-13 percig tarthat.

Az lidércnyomások sok szülőben rendkívüli aggodalmat ébreszthetnek, mivel többnyire vérfagyasztó sikollyal kezdődik és jellemző, hogy a gyermek pánikszerűen tágra nyílt szemekkel jár. A gyerekek körbe-körbe szaladgálhatnak a szobában és megüthetik magukat vagy leverhetnek tárgyakat. Az esemény legfőbb jellemzője, hogy a gyereket a szülők nem tudják megvigasztalni, lenyugtatni, de ez rendszerint rövidebb ideig tart, mint a felriadás esetén.

Kezelés, terápia

Nagyon fontos, hogy az alvajáró személy sohasem tudja, mit csinál, ezért nagyon fontos, hogy ne ébresszük fel erőszakkal, mert az sokként hat. A legokosabb döntés, ha visszakísérjük az ágyába és megvárjuk, míg újra mély álomba zuhan.

Mivel az alvajárás bizonyos esetekben veszélyes is lehet, a hosszú ideje tartó tünetek esetén forduljunk orvoshoz. Elsőként neurológiai vizsgálatoknak vetik alá a „betegeket” és miután a szervi tüneteket kizárták, a lelki okokat kezdik gyógyítani. Mivel a holdkórosság mögött leggyakrabban a stressz és a szorongás áll, ezért az egyik legjobb gyógymód az autogén tréning.

Gyakran az elegendő alvás vagy más egészségügyi problémák, mint például az alvási apnoe kezelése is segíthet. Súlyosabb esetekben gyógykezelésre is szükség lehet, vagy egyéb, nem gyógyszeres kezelésre, relaxációs módszerekre vagy időzített ébresztésre, amikor a gyereket néhány perccel az esemény szokásos ideje előtt felébresztjük és ébren tartjuk, hogy az alvási ciklust megzavarjuk.

Néhány dolog, amit az alvajáró biztonságáért tehetünk:

Zárjuk be az ablakokat és ajtókat a házban, hogy az alvajáró ne tudjon elcsavarogni.
Rejtsük el a slusszkulcsot.
Toljuk el azokat a tárgyakat az útból, melyekbe az alvajáró beleütközhet, vagy eleshet: elektromos vezetékek, rendezetlen tárgyak a földön.
Zárjuk le a lépcsőket korláttal.

(Források: Was treibt Schlafwandler aus dem Bett?, Weitere Informationen, Was ist Schlafwandeln?; németből fordította: Takács Bíborka; The naked truth about sleepwalking: angolból fordította: G. Á.)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről