Józan ésszel az ember azt gondolná, hogy csirke. A legtöbb mai gyorséttermi lánc csibefasírtjainak azonban legfeljebb a fele darált csirke, ha egyáltalán van benne ilyesmi! Ezen kívül – vagy helyette – sok minden mást is tartalmaznak, főleg tartósítószert és műanyagokat, és ha elfogyasztunk, megbetegedhetünk tőle. Bár elsőre olcsónak tűnik, hosszú távon valójában igen drágán fizetünk érte.

Az igazi rántott csirke elkészítése elég egyszerű, még ha kicsit sok piszkos edénnyel is jár. Lisztben, tojásban és prézliben megforgatjuk a szárnyas darabjait, esetleg kicsit megfűszerezzük: só, bors, és ízlés szerint zöldfűszerek. Forró olajban kisütjük, és már ehetjük is. Ki mivel szereti. Ropogós, barna, és aki szereti, annak finom. De ugyan kinek jutna eszébe bármilyen tartósítót, szilikont és egyéb adalékokat hozzáadni? Pedig már így sem éppen diétás étel!

Mégis, többek között olyan erősen mérgező tartósítószereket is találtak egyes gyorséttermi fasírtokban, mint a terc-butil-hidrokinon vagy egyszerűen csak butil-hidrokinon és egyéb káros adalékokat. Ezeket azért adják a fasírtokhoz – nem csak a csirkéhez! –, hogy az sokáig ne romoljon meg. A terc-butil-hidrokinon vegyületből 5 gramm is halálos méreg az emberi szervezet számára, de az Élelmiszeradalékok Fogyasztói Szótára szerint egy gramm is hányingert, hányást, fülcsengést, delíriumot, fojtogató érzést és ájulást idézhet elő, a gyorséttermi menükhöz mégis kanálszám adagolják.

Mert ez műanyag?

Mint kiderült, a gyorséttermi csirkék (és valószínűleg egyéb fasírtok is) szilikon alapú, vagyis műanyag habzásgátló anyagokat is tartalmaznak. Nemrégiben egy amerikai hölgy ki is próbálta, meddig bírja egy gyorséttermi lánc hamburgere a polcon, szobahőmérsékleten – fél év után sem romlott meg, csak csillogó műanyag bevonatot kapott. A hölgy vegán, így nem esett kísértésbe, hogy elfogyassza a menüt, még frissen se. A magánteszt és az egyéb vizsgálok eredménye mindenesetre elgondolkodtatóan összecseng. Bizonyára Önök is olvastak már az említett hamburger-próbáról és esetleg a Supersize Me című filmet is látták. Ez utóbbi filmben egy amerikai férfi végzett el önmagán egy kísérletet. Vállalta, hogy egy hónapon át, orvosi felügyelettel, kizárólag gyorséttermi menükön él. A szokásos óriási menüket választotta. Mindössze egy hónap alatt kritikus állapotba került a szervezete, és az orvosok szerint helyrehozhatatlan károkat szenvedett.

Adalékok özöne

A tartósítószeren és szilikonon kívül 13-féle kukoricaszármazék, cukrok, erjesztőszerek és más szintetikus adalékok is megtalálhatók a gyorséttermi ételekben. Többek közt por alakú csirkebőr, mechanikusan feljavított csirkehús és egyéb csirketestrészek darálva, és ez még alig az ötöde a hozzáadott anyagoknak. A fasírtok többi része csupa olyan anyagból áll, ami sose látott farmot vagy termőföldet. Sokkal inkább kőolajszármazék.

Az Organic Authority című online magazin közzétett egy listát arról, hogy mi minden van ezekben az ételekben:

Fehér, filézett csirkehús, víz, módosított keményítő, ízfokozók: autolizált élesztőkivonat, só, búzakeményítő, természetes ízesítő (növényi eredetű), pórsáfrány olaj, dextróz, citromsav, rozmaring; nátrium-foszfát, ízesítő (kanola olaj, mono- és digliceridek, rozmaring kivonat) – ami a fasírt belsejét illeti. A panír összetétele: víz, feldúsított liszt (fehérített búzaliszt, niacin, redukált vas, tiamin-mononitrát, riboflavin, folsav), sárga kukoricaliszt, módosított étkezési keményítő, só, erjesztő anyagok: szódabikarbóna, nátriumsav-pirofoszfát, nátrium-alumínium-foszfát, monokalcium-foszfát, kalcium-laktát; fűszerek, búzakeményítő, fehérje, kukoricakeményítő. A fasírtot növényi olajok keverékében sütik ki: kanola olaj, kukorica olaj, szójaolaj, hidrogénezett szójaolaj, melyet terc-butil-hidrokinonnal, citromsavval tartósítanak). Ezen kívül dimetil-polisziloxánt adnak hozzá habzásgátlónak (E900).

Formázott csibefalatok – a gyerekek kedvencei

Természetesen a gyártók, hogy kívánatossá tegyék az árut a gyerekek számára is, vicces állatfigurákat és más formákat préselnek a darált pépből, panírozzák és kisütik őket. Sokan pedig a hipermarketek mélyhűtőiben megtalálható gyorsfagyasztott félkész ételeket otthon sütik ki olajban. Már nálunk is kapható csibefalat, töltött és natúr is, továbbá halrudacskák és más félkész fasírtok, melyeknek gyakran éppen olyan kevés közük van az eredeti állathoz, mint a gyorséttermi fasírtoknak. Kétségtelenül nagyon kényelmes megoldás, de már önmagában az olajban sütés sem a legegészségesebb megoldás. Az éhes, rohanó embereknek bizonyára gyakran nehéz megállni, hogy betérjenek egy elvihető menüre, a gyerekek szülinapi buliját is divat manapság ilyen étteremláncokban megrendezni. Az emberek rohannak, és gyorsan be kell kapni valami friss, ropogós falatot. Már messziről látszik az autópályán a felirat, hogy akár az autóban ülve (Drive-through) átvehetjük egy pillanat alatt a kész ebédet, vacsorát, de akár a reggelit is. Öt perc alatt bedobhatjuk a telítő, „olcsó” (hazánkban nem is annyira! – A szerk.) menüt, és már mehetünk is tovább. Ráadásul ezekért az ételekért nemcsak a pénzünkkel fizetünk, hanem az egészségünkkel és a földi életben töltött éveinkkel is. Biztos, hogy még mindig éhes?

Folytatjuk…

(Forrás: What’s in Fast Food Chicken? (Hint: It’s NOT Chicken), Super Size Me, angolból fordította G.Á., Terc-butil-hidrokinon , Dimetil-polisziloxán, Fél év után sem rohad a McDonald’s-menü)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről