A füstölt húsok fogyasztása árt a tüdőbetegeknek
A húsvéti sonka főszerepet játszik a közelgő ünnepen, csaknem minden család asztalára kerül belőle. Igen ám, de érdemes vigyázni, mértékkel fogyasztani belőle, ugyanis újabb kutatási eredmények azzal riogatnak, hogy a túl sok löncshús, szalonna, virsli és egyéb tartósított, füstölt hús fogyasztása súlyosbíthatja a tüdőtágulás, a krónikus hörghurut és más légúti megbetegedések tüneteit.
Ezeket a tüdő gyulladását okozó megbetegedéseket gyűjtőnéven krónikus obstruktív tüdőbetegségként (COPD) említi az orvosi szakirodalom. E rendellenességek fellángolásait gyakran a tüdőfertőzések, a légszennyezés és a dohányfüst váltja ki, és számos beteg esetében kórházi kezelés válhat szükségessé.
A European Respiratory Journal legújabb számában megjelent tanulmányukban a barcelonai Környezetepidemiológiai Kutató Központ szakértői arról számolnak be, hogy a tartósított húsok kezeléséhez használt nitrátok olyan reaktív nitrogénszármazékokat hoznak létre, amelyek károsíthatják a tüdőszövetet, ezért az ilyen élelmiszerek túlzott fogyasztása megnövelheti a kórházi kezelés kockázatát a COPD-ben szenvedő betegek körében.
A kutatás során 274 COPD-s beteget vizsgáltak első kórházi kezelésüktől számítva átlagosan két évig. Az eredmények azt mutatták, hogy nagy mennyiségű tartósított hús (például napi egy szeletnél több sonka) fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket ezekben a betegekben, aminek következtében a COPD-ben szenvedő páciensek újabb kórházi kezelésre szorulnak.
A kutatást vezető dr. Judith Garcia-Aymerich azt is elmondta, hogy a tartósított húsok fogyasztásának korlátozásán kívül más óvintézkedésekkel, például a dohányzásról való leszokással és a rendszeres testmozgással is meg lehet előzni a krónikus obstruktív tüdőbetegség fellángolásait.
