A tiszai árvíz kapcsán a WWF Magyarország ismételten felhívja a szakpolitikusok figyelmét, hogy az árvízi védekezés alapelveivel van a baj. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a mostani rekord árvizeket éppen a jelenlegi árvízvédelmi rendszer hozza létre, s amíg azt gyökeresen át nem alakítjuk, addig csak magunkat és a gátakat emelő elődeinket okolhatjuk emberéletek tízezreinek veszélyeztetéséért.

2001 óta dolgoznak a különböző kormányok a Tisza árvízi kockázatát megnyugtató módon kezelő komplex terven, mely nem mellékesen nagyban hozzájárulhatna az Alföld revitalizációjához, a térség életminőségének javításához. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) egyik fő célkitűzése az árvizek rendszeres és szabályozott kivezetése a folyó hajdani ártereire, melyeket elődeink elvágtak a víz élő rendszerétől. A tervezők és a kormány munkáját hazai és nemzetközi civil szervezetek segítették, annak érdekében, hogy a többfunkciós, működő rendszert minél előbb és minél nagyobb társadalmi támogatottsággal lehessen megvalósítani.

Sajnos a lendület időközben megfogyatkozott. Dacára az önkormányzatok és társadalmi szervezetek összefogásának és támogató hozzáállásának, az árterek helyreállításához szükséges munkák alig indultak el.

A VTT által tervezett hullámtéri beavatkozások terén több minden történt, ám ezekről újfent beigazolódott, hogy alapvetően elhibázott célkitűzést követnek. Ezek a munkálatok a víz minél gyorsabban történő levezetését célozták úgy, hogy a víz a Tisza hullámterében egyes szakaszokon a növényzet ritkításával, levágásával szabad utat nyerjen. Ám ha Szolnoknál gyorsítjuk a lefolyást, ezáltal Szegedet sodorjuk pácba, és láthatjuk, hogy a probléma akkor sem szűnik meg, ha minél gyorsabban Szerbiába juttatjuk a vizet.

„Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a Duna magas vízállása végleg felborítja a vízügyes szakemberek által részletesen kidolgozott árvíz-levezetési modelleket. A stabilizált folyómeder fenntartása ráadásul nem csupán felemészti a közpénzek milliárdjait, de a hullámtér feltöltődésében is nagy szerepet játszik. Ez pedig szintén mesterségesen gerjesztett magas árvizekhez vezet.” – nyilatkozta Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.

A WWF Magyarország ezért a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében átfogó tájrehabilitációs program kidolgozását látja szükségesnek, amely a teljes Tisza térséget érinti, és a következő lépéseket javasolja:

• A vésztározók tervezett, összesen 700 km2-nyi területe helyett ennél 15-20-szor nagyobb területre kell elteríteni a vizet, amely táplálná az Alföld vízhiányos területeit.
• Kezeljük az évente mintegy 10 milliárd köbméter árvízi többletet természeti erőforrásként, és ahelyett, hogy a lehető leggyorsabban levezetjük, bölcsen gazdálkodjunk vele, hogy javítsuk az Alföld természeti képét, és növeljük a termőterületek jövedelmezőségét.
• Az árvízi víztöbblet elhelyezése csak kis részben történjen mesterséges vésztározókban, nagy részben a természetes mély fekvésű területeken, azaz mélyártereken valósuljon meg. A vizet nagyobb kiterjedésű területekre kell kivezetni, mert a sekély vízborítás az árvízi védelem és az alternatív tájhasználati módok elősegítése mellett javítja az Alföld vízháztartását is, ezáltal kedvezőbb feltételeket teremt a Tiszától távolabbi, intenzív gazdálkodásra alkalmas területeken a termelésre.
• Az árvízi vésztározásra alkalmas területek kijelölése csak széleskörű és részletes vizsgálatok (környezetvédelmi hatásvizsgálat) eredményeinek figyelembevételével és a térség lakosságának bevonásával történhet.
• A kibővített ártéri területek minden évben kapjanak sekély elárasztást, így területükön olyan fajok, életközösségek és gazdálkodási rendszerek alakulhatnak ki, amelyek természetüknél fogva elviselik a többévente bekövetkező hosszabb idejű és/vagy nagyobb mélységű vízborítást. Ezen területek hasznosítására külön tervet dolgozzanak ki.
• Az agrár-környezetgazdálkodási program biztosítson megfelelő támogatást az árvízi vésztározók és a mélyárterek területén gazdálkodóknak a táj adottságaihoz igazodó, megfelelő tájhasználati formák megvalósításához.

További információ:
Siposs Viktória, Tisza projektvezető, WWF Magyarország, www.wwf.hu
Telefon: (1) 214-5554/121, (30) 678-4169, e-mail: viktoria.siposs@wwf.hu

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről