A DDT reneszánsza?
A világ számos országában régóta betiltott rovarirtó szer, a DDT, a jelek szerint ismét fontos szerephez juthat, ezúttal a fejlődő országokban. Maga a tekintélyes Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasolja a DDT alkalmazását a maláriát terjesztő szúnyogok ellen.
A tervek szerint nem a földekre fogják kiszórni a DDT-t, hanem a lakásokon, házakon belül permetezik szét, mert a kutatások szerint a DDT biztonságos, hatékony és olcsó fegyvert jelent számos rovarfajta ellen. Az Egyesült Államok kormánya komoly összeget, 5 év alatt 1,2 milliárd dollárt szán arra, hogy a DDT-vel és más, zárt térben alkalmazott rovarirtó szerekkel vegye elejét a malária elterjedésének Afrikában. Eddig alapvetően két eszközt használtak a malária ellen: az egyik a rovarirtó szerrel átitatott védőháló, amelyet az ágy fölé terítettek, a másik pedig az új gyógyszerek alkalmazása. Most ez az eszköztár bővül a DDT-vel.
A DDT talán a legismertebb rovarirtó szer, amely világszerte számos környezeti kárt okozott. 1972-ben be is tiltották az Egyesült Államokban, miközben soha nem szűnt meg az alkalmazása számos fejlődő országban. 2001-ben az ENSZ a világ legveszélyesebb vegyszerei közé sorolt DDT esetében egy kivételt megengedett, mégpedig a lakáson belül, tehát a zárt térben való permetezést a malária elleni védekezés céljából – természetesen igen szigorú környezetvédelmi feltételekkel.
Clive Shiff, a Johns Hopkins Egyetem Maláriakutató Intézetének professzora azzal magyarázza a DDT alkalmazásának reneszánszát, hogy ez a vegyszer a szétpermetezés után is elriasztja a szúnyogokat attól, hogy berepüljenek a házba, illetve a lakásba. Előnye még: csupán évente egyszer kell használni ahhoz, hogy az emberek megfelelő védelemhez jussanak.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a maláriát terjesztő szúnyogok nemcsak az épületen belül csíphetik meg az embert, tehát ez a maláriaellenes DDT-program sem jelenthet teljes körű védelmet. Valószínű, hogy új, hatékonyabb gyógyszerekre ugyancsak szükség lesz a malária elleni hadjáratban.
