Az uniós energiacsomag elégtelen az éghajlatváltozás mérsékléséhez

Január 10-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az uniós energiacsomagot. Ez a Föld Barátai Európa magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) szerint jó az olaj- és gáziparnak, viszont rossz az embereknek; elavult energiapolitikát jelent.

A Bizottság saját tudományos és gazdasági elemzését semmibe véve, elavult energiapolitikát javasol ahelyett, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felé való váltást segítené az éghajlat védelmében.

Az uniós energiacsomagnak olyan európai jövőképet kellene kialakítania, amely megújuló és hatékony energiatermelésen és -fogyasztáson alapul – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Az MTSZ csalódott, hogy az Európai Bizottság még mindig a régi, elavult módon áll hozzá az energiaellátás biztonságához. A fosszilis üzemanyagoktól való függést csökkentő energiatakarékosság helyett az EU energiacsomagja arra fókuszál, hogyan biztosítsa a kőolaj és a földgáz hosszú távú importját az Unióba. Jelenleg az Unión kívülről érkező olajimport 70%-át veszi fel az uniós közlekedési szektor, és a gázimport 50%-át használja az épületszektor. Az energiaellátás biztonságának azzal kellene kezdődnie, hogy e két szektorban az energiapazarlást csökkentsük.

Megújuló energiaforrások tekintetében a Magyar Természetvédők Szövetsége álláspontja szerint gyenge az a javasolt átfogó célszám, hogy Európa primer energiaszükségletei 20%-át fedezné megújuló forrásból 2020-ra. Ez nem elég a szükséges kibocsátáscsökkentéshez. A 20%-os célszámot ráadásul nem bontották le szektorspecifikus célszámokra, ami nehezíti a szektorok párhuzamos fejlesztését. Maga a Bizottság is elismeri, hogy az elektromos, illetve a hűtés-fűtés szektorban a specifikus célszám hiánya az üzleti biztonságot gyengíti a befektetések tervezésénél.

A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli az energiacsomag következtetését, hogy a világ iparosodott országai 30%-kal csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásaikat 2020-ra, az 1990-es szintekhez képest. Ezért érthetetlen a Bizottság javaslata, hogy maga az EU egyoldalúan csak 20%-os csökkentési vállalást tegyen. Ez nem lenne elegendő a maximum 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés tartásához (amely hivatalos EU célkitűzés), és így azt jelezné a világnak, hogy az EU nem kezeli kellő súllyal a kérdést. Az EU-nak rá kell végre döbbennie, hogy nem bocsátkozhat a szokásos politikai alkukba, ha a természeti, éghajlati rendszerről van szó – foglalta össze mondandóját Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

Sajnálatos, hogy a dokumentum rejtett költségekkel nem foglalkozik: a fosszilis energia társadalomra rótt óriási költségével (egészségügyi kiadások, levegőszennyezés), illetve az atomenergiának szerepet szán Európa üvegházgáz-csökkentésében anélkül, hogy megoldást biztosítana az atomenergia ismert kockázataira, problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége emlékeztet, hogy az atomenergia a teljes életciklusát tekintve jóval drágább, mint az alternatív kibocsátáscsökkentő módszerek: az atomenergiára költött minden euró tízszer annyi kibocsátáscsökkentést okozna, ha energiatakarékossági intézkedésekbe fektetnék az atom helyett – így az energiaellátást tízszer olcsóbban biztosítaná.

Az Európai Bizottság energiacsomagjáról szóló dokumentum angolul itt olvasható.

További információ:
Botár Alexa, éghajlati programvezető, MTSZ, (20)-931-5043 és Ladányi-Benedikt Ildikó, kommunikációs munkatárs, MTSZ, (30)-223-0137.

(Forrás: www.mtsz.hu)