Rossz hírek a lebegő porról (PM), amiből Budapestnek oly sok van
A Science tudományos folyóirat március 2-án megjelent számában a Carnegie Mellon Egyetem két professzora beszámol arról a felfedezésről, amit a levegőben lebegő szilárd részecskék, korom és gáznemű anyagok (particulate matter) eddig ismeretlen tulajdonságairól tettek.
Megállapították, hogy a gépkocsik és teherautók kipufogógázából a levegőbe kerülő korom és gáznemű anyagok
- olyan, eddig nem ismert kémiai folyamatokon mennek át, amelyek megváltoztatják a koromrészecskék kémiai és fizikai tulajdonságait, és új részecskéket hoznak létre,
- a keletkezett új részecskék potenciálisan sokkal mérgezőbbek,
- és erősebb hatással vannak a felhőképződésre, ami viszont a globális klímaváltozásra gyakorol komoly hatást.
Egy ideje ismert, hogy a levegőben lebegő szilárd részecskék sok ember halálához vezetnek légzőszervi és szív-, érrendszeri betegségek okozásával, illetve súlyosbításával.
A Carnegie Mellon Egyetem kutatóinak fölfedezése a jelenlegi particulate matter (PM) szabályozás elégtelenségére világít rá. Nemcsak a forgalmas utak mentén élők, de a PM szennyezés terjedése révén a környező területen és a szélirányban fekvő települések lakói is veszélyben vannak. Nem kisebb probléma az egyes földrajzi régiókból más régiókba a széllel eljutó lebegő por (PM) szennyezés.
A járművek emisszióját (szennyezéskibocsátását) is újra kell szabályozni, mert a kibocsátott koromból és gázból az eredeti mennyiségnél több új részecske keletkezik.
Továbbá az eddig ismeretlen kémiai folyamat, amely a kibocsátottból az eredetinél több szennyezőanyagot hoz létre, arra figyelmeztet, hogy sokkal nagyobb a finom részecskéknek a klímaváltozásra gyakorolt hatása, mint eddig gondolták. Ezek a levegőben lebegő, a szél útján tovaterjedő finom, apró részecskék befolyásolják a felhőképződést, a vízcseppek kiválását, de azt is, hogy a napfény mennyire képes áthatolni a felhőkön és elérni a Föld felszínét. A felhők és a napfény szerepe igen nagy a klímaváltozás előrehaladásában. A szilárd, lebegő porrészecskék szerepe pedig a legkiszámíthatatlanabb ebben a változásban – ahogy a Kormányközi Klímaváltozási Panel (IPPC) jelentése is megállapította.
„Minél többet tudunk meg a particulate matter tulajdonságairól, annál jobban megértjük, mennyire nehéz kiszámítani az üvegházgázok hatását a globális felmelegedésre” – mondja Donahue professzor.
(Forrás: www.fuggetlen.hu a Science Daily cikke alapján)
