Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Gyógymódkereső

Rosszkedv, depresszió

Az étrend nagy hatással van az agy működésére. Jó, ha tudjuk: az idegingerület-átvivő anyagok, a neurotranszmitterek képződése attól függ, hogy mit eszünk, iszunk. A legfontosabb ilyen anyagok: a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin. Ha az agy szerotonint termel, csökken a feszültség, megnyugszunk, míg a másik két anyag képződésekor gondolkodásunk és cselekedeteink felgyorsulnak, és feszültebbé, éberebbé válunk.

A szénhidrátok fogyasztása önmagában nyugtató hatású, míg a fehérjék fokozzák az éberséget. A legjobb a kettő megfelelő kombinációja: esszenciális zsírsavakat tartalmazó fehérjéket és/vagy szénhidrátokat érdemes fogyasztani. Jó választás a lazac. A telített zsírokban gazdag ételeket azonban érdemes kerülnünk, mert azok lassítják a gondolkodást, és fáradttá, kimerültté tesznek, a zsírok ugyanis gátolják az agyban a neurotranszmitterek képződését.

Összefoglalva: ha valaki ideges és szeretne megnyugodni, akkor fogyasszon több szénhidrátot, mint fehérjét, ha viszont fáradt és energiára van szüksége, egyen több fehérjét és kevesebb szénhidrátot. Nem véletlen, hogy a depressziósok valósággal vonzódnak a – szerotonin képződéséhez szükséges – triptofánban és a fehérjékben gazdag ételekhez, olyanokhoz, mint például a pulykahús és a lazac.

Érdemes tudni azt is, hogy szervezetünk gyorsabban reagál a cukor jelenlétére, mint a komplex szénhidrátokéra. Ezért is célszerű kerülni az egyszerű cukrokat, amelyek gyorsan bekövetkező mellékhatása a fáradtság és a depresszió.

Fényterápia: Megfigyelték, hogy a depressziósok tünetei általában súlyosabbak télen, amikor a napok rövidebbek és sötétebbek, mint nyáron. Nyáron több a jókedvű ember és kevesebb a kedélybeteg. Ebből kiindulva a sötét téli napokon érdemes jól megvilágított szobában tartózkodnunk, és ha mégis kisüt a nap, feltétlenül sétáljunk egyet. Kutatások szerint a depressziós tünetek enyhítésében igen hatékony a kétórás reggeli napfürdő során felvett energia, míg a késő délutáni napozás csekély eredményekre vezet.

Légzőgyakorlatok: Pusztán a belégzés, illetve a kilégzés időtartamának szabályozásával képesek vagyunk megnyugtatni vagy élénkíteni magunkat. A hosszan tartó, mély belégzés a szimpatikus idegrendszer révén serkenti a vérnyomást, a szívritmust, a szexuális vágyat, míg a hosszan tartó, lassú kilégzés nyugtató hatású. Az utóbbi esetben a paraszimpatikus idegrendszer közvetítésével csökken a vérnyomás, lassul a pulzus, és mérséklődik a szexuális késztetés.

Egyszerű módszer a következő: ha serkenteni kívánjuk szervezetünk működését, 15-ig számolva lassan lélegezzünk be, 10-ig tartsuk vissza a levegőt, majd 5-ig számolva lélegezzünk ki.

Vissza a betegségek listájához

Itt olvasható tanácsainkat Kürti Gábor: Gyógyítás otthon című, 2003-2004-ben több kiadásban is megjelent könyvéből vettük – a szerző hozzájárulásával.