Élelmiszer-biztonság: stratégia van, pénz nincs
Reflektorfénybe került az élelmiszer-biztonság kérdése. Erről tartottak konferenciát a minap élelmiszerbiztonsági szakemberek részvételével az Egészségügyi Minisztériumban, hogy megvitassák, mit tehetnek együtt a fogyasztók egészségének védelméért. Becslések szerint az egészségre káros anyagok 70 százaléka élelmiszerrel, 10 százaléka vízzel, 20 százaléka pedig a levegővel jut be szervezetünkbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint a fejlett nyugati országok lakosságának évente mintegy 10-30 százaléka betegszik meg élelmiszerártalmak következtében. Minderről a Népszava számolt be.
Horváth Ildikó „Hadüzenet az egészségkárosító élelmiszereknek” című cikkében rámutat: az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület (ÉBTT) által kidolgozott Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Program a fogyasztók egészségét szolgálja. A dokumentum – jogszabály és pénz híján – egyelőre csupán „iránytű” az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szakemberek számára.
Az élelmiszer-biztonság reflektorfénybe kerülését több sajnálatos esemény idézte elő: világméretűvé vált a szalmonellafertőzés, támadnak a coli-törzsek, a BSE, s még élénken emlékszünk a paprikahamisítási botrányra, a bébiételekben feltételezett ártalmas anyagokról szóló hírekre. Egyre több az élelmiszerek fogyasztására visszavezethető megbetegedés. Az élelmiszerek a környezeti szennyeződések leggyakoribb átvivői, becslések szerint az egészségre káros anyagok mintegy 70 százaléka élelmiszerrel jut be szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy mind a WHO, mind az Európai Unió nemzeti élelmiszer-biztonsági programok létrehozását kezdeményezte. Az élelmiszer-biztonság hiányosságai közvetlenül fenyegetik az emberek életét, egészségét, hatalmas szociális és közgazdasági terhet jelentenek, akut egészségügyi és gazdasági katasztrófahelyzettel fenyegetnek, s miatta órákon belül összeomolhat valamely termék hazai és nemzetközi piaca.
Az élelmiszer-biztonság felügyeletének újragondolása és az ezzel kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozása elöl Magyarország sem térhet ki. Az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület – melynek tagjai az élelmiszer-biztonságban érintett minisztériumok, élelmiszer-ellenőrző hatóságok, országos hatáskörű szervek, tudományos intézetek, társaságok, érdek-képviseleti szervek képviselői – felmérte Magyarország élelmiszer-biztonságát, majd ennek alapján 2004-ben kidolgozta a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Programot.
Szeitzné Szabó Mária, az ÉBTT elnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program általános része a célokat – elsősorban a fogyasztó egészségvédelmét – fogalmazza meg, a részletes anyag a prioritásokat jelöli meg és az ezzel kapcsolatos alprogramokat sorakoztatja fel. Szabó Mária leszögezte, hogy az országgyűlés még nem tűzte napirendre az élelmiszer-biztonsági programot, egyelőre anyagi források sem állnak rendelkezésre a végrehajtásához, így a dokumentum egyelőre afféle „iránytű” a szakemberek kezében. Farkas József professzor a felvilágosítás fontosságára hívta fel a figyelmet, Bujdosó László országos tisztifőorvos pedig elmondta, hogy a fogyasztók egészségének védelme érdekében szigorúbb szabályozásra van szükség.
