Bevásárlóközpontokban is vehetünk gyógyszert?
Rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta meg a kialakult helyzetet a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK), miután a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti tagjai a Fidesz-képviselők támogatásával megszavazták, hogy ezután a bevásárlóközpontokban is lehessen orvosságot vásárolni. A javaslatot Kökény Mihály szocialista képviselő, az egészségügyi tárca előző minisztere tette. A Világgazdaság kérdésére elmondta: indítványa nem a szabad gyógyszerárusításról, hanem a vásárlók igényeinek kiszolgálásáról szól. Hozzáfűzte: már ma is több szupermarketben működnek gyógyszertárak.
Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke sérelmesnek tartja, hogy a javaslatról nem kérték ki a véleményüket. Az elnökség határoz a kamara ezzel kapcsolatos lépéséről, és véleményt mond az egészségügyi bizottság patikai árréssel kapcsolatos javaslatáról is. Ez utóbbi szerint a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket a patikák különböző áron árulhatják. Eddig a gyógyszertárakban egységes volt a medicinák ára. Mivel a nem támogatott szerek között vényre kaphatók is vannak, ám a reklámtilalom miatt a betegek nem szereznek tudomást az árakról, a versenynek árfelhajtó szerepe lehet – vélik a gyártók. A kamara pedig attól tart, hogy a vidéki kispatikák tönkremennek.
A kiskereskedelmi árrés továbbra is maximálva lesz, annak mértékéig adhat árkedvezményt a patikus – mondta a Világgazdaságnak Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság elnöke. A patikalétesítéssel kapcsolatos javaslatot a kormány nem támogatta, az ismét a bizottság elé kerül. Ám úgy véli, helyes lenne gyógyszertárak és fiókok létesítése a bevásárlóközpontokban két kikötéssel: ha a környéken nincs 24 órás patikai ügyelet, s így vállalniuk kellene a 24 órás nyitva tartást. Ekkor nem kellene betartani a hatályos törvény szabályát, hogy patikát 5000 lakosra, egymástól 200 méterre lehet létesíteni.
A gyógyszerek ötödéért kell többet fizetni júliustól a betegeknek. A kormány tavalyi, 15 százalékos árbefagyasztást elrendelő határozatát ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ám a cégek és a társadalombiztosítás átvállalta a betegterhek ilyen mértékű növekedésének költségét. Az idén már nem így történt, ezért februárban átlagosan 7,5 százalékkal nőtt a lakossági térítés. Most azoknál a készítményeknél emelkedik ennyivel, amelyeknél a gyártók nem csökkentették 7,5 százaléknál nagyobb mértékben a termelői árakat.
