Gyógyszervásárlás halottak taj-számára felírt receptekkel
Aki látta annak idején A Sakál napja című filmet, emlékezhet rá, hogy a de Gaulle francia elnök meggyilkolására felbérelt mesterlövész egy temetőben bóklászva gyűjtött össze adatokat (az elhunyt neve, születési időpontja) fiktív útlevél kiváltásához. A módszer azóta sokat finomodott, nálunk is akadtak követői, és ma már ott tartunk, hogy kis hazánkban is sok halott kel „új életre” a recepteken. Még ebben az évben megkezdődhet a taj-számok (társadalombiztosítási azonosító jel) ellenőrzése a vényeken, miután az OEP felméréséből az derült ki, hogy számos gyógyszert vettek már meghalt vagy tartósan külföldre távozott személyek taj-számára. Csak az elmúlt két hónapban százezres nagyságrendben váltottak ki ilyen recepteket.
Az egészségpénztár most számolja, hogy az érvénytelen, de mégis aktív taj-számok miatt mekkora kár érheti a társadalombiztosítási kasszát. A patikákban bevezetendő ellenőrzési technika ugyanakkor azt nem vizsgálja, hogy van-e tényleges járulékfizetés vagy egyéb jogosultság a mindenkinek alanyi jogon járó szám mögött.
Az ellenőrzéshez szükséges, GPRS-adatátvitelt támogató modemek már az OEP-nél vannak, ezeket kell a mintegy 2600 patikába kitelepíteni – értesült a Magyar Hírlap. Ezt követően az egészségbiztosító központi adatbázisában online kapcsolódva tudják a gyógyszertárak megnézni a taj-szám érvényességét.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke ugyanakkor a lapnak elmondta, még nem kapott pontos leírást a rendszer működéséről. Hozzátette: kérdéses, hogy informatikai szempontból a patikák mindegyike fel van-e készülve erre a feladatra.
A patikus ugyanakkor csak azt tudja majd ellenőrizni a tb-támogatott orvosság kiadása előtt, hogy érvényes-e a vényre írt taj-szám – hangsúlyozta Beke György, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezető-helyettese. Ez a technika még nem vizsgálja, hogy van-e tényleges járulékfizetés vagy egyéb jogosultság a mindenkinek alanyi jogon járó szám mögött. Az ezt „tesztelő” szoftvereket nem is a patikusokhoz, hanem az orvosokhoz kell majd telepíteni. Egyébként egy ilyen, a nem fizető aktív dolgozókat kiszűrő nyilvántartás létrehozása a kormány száz lépés programjának is része.
Tízmillió magyar állampolgár közül mindössze 3,7 millióan fizetnek egészségbiztosítási járulékot, egymillióan csak a minimálbér után. További hatszázezren képesek lennének rá, de kibújnak a járulékfizetés alól, ám a szolidaritáselvű egészségbiztosítás révén mind a tízmillióan hozzájutnak az egészségügyi ellátáshoz, s ez évről évre deficitessé teszi az egészségbiztosítási alapot. Ezért a kormány a száz lépés programban arról döntött, mindenki fizessen járulékot, s ezt ellenőrizni kell. A fizetésre képtelenek járulékát az állami költségvetés állja, a nyugdíjasokét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság utalja át az egészségpénztárnak.
A Világgazdaság információi szerint jövő áprilisig harmonizálják az APEH egyénijárulék-befizetését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) személyi nyilvántartásával. Az OEP várhatóan jövő áprilisban kapja meg az első egyéni járulék-nyilvántartást az adóhivataltól, amelyet összevet saját taj-nyilvántartási adatbázisával. Így kiderülhet, a taj-kártyák mögött van-e tb-járulék-befizetés. Jelenleg a kártya csak azt jelzi, hogy a tulajdonosa annak kiállításakor jogosult volt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
A biztosító adatbázisa az egészségügyi szolgáltatók számára nyilvános lesz. A gyógyszerészek, az orvosok ez alapján tudják meg, hogy páciensüknek jár-e a tb-támogatással nyújtott gyógyszer, gyógyellátás. A megyei egészségpénztárak pedig eszerint állapíthatják meg a biztosító által fizetett pénzbeni ellátások (táppénz, rokkantsági nyugdíj) összegét is.
A nyilvántartási rendszer kiépítéséhez a biztosító informatikai rendszerének fejlesztése és az utóbbi időben jelentősen megcsappant létszámának bővítése indokolt. Az ehhez szükséges forrást betervezik a tb jövő évi költségvetésébe. Jelenleg egyébként a biztosító a pénzalap 1,5 százalékát költheti működési kiadásokra, ez az arány más országok társadalombiztosítóinál 5 százalék körüli.
