Viták kereszttüzében a pirulás abortusz

Eddig az abortuszról, most az abortusztablettáról vitatkoznak, pedig még meg sem érkezett Magyarországra a külföldön 16 euróért kapható pirula. A szakma már döntött a támogatásról, de vannak, akiknek nehéz lesz lenyomni a torkukon. A kollégiumi állásfoglalás csak szigorú szakmai kontroll mellett engedélyezte a készítmény alkalmazását, és csupán a terhesség első 8 hetében. Az Egészségügyi Minisztérium épülete előtt a múlt héten több százan tiltakoztak az abortusztabletta ellen.

Az abortusztabletta elvileg Magyarországon is alkalmazható – adta ki állásfoglalását a nyár elején az egészségügyi miniszter tanácsadó testületeként működő Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium. Szabó István elnök számos nyilatkozatában hangsúlyozta: rendkívül alapos szakmai vita előzte meg a kollégiumi állásfoglalást, figyelembe vették a külföldi tapasztalatokat és a Szegeden 1500 fő részvételével végzett vizsgálat eredményeit is. A témáról összeállítást közlő Magyar Hírlap megkereste a Szegedi Egyetemet, ám ott nem kívántak nyilatkozni a tesztelési folyamatról.

A korábbi hírekkel ellentétben Rácz Jenő egészségügyi miniszternek nem kell jóváhagynia ezt a döntést, így szabad a lehetőség a gyógyszergyártók előtt, hogy nálunk is törzskönyveztessék a készítményt.

A szaktárca ugyanakkor állást foglalt az egyre hevesebb vitákkal fűszerezett pirulakérdésben. „Az abortusztabletta alkalmazása nem vonja maga után a terhességmegszakítások számának növekedését, ugyanakkor kevesebb kockázattal jár, mint a műtéti beavatkozás” – áll a vélhetően a múlt heti tüntetés hírére kiadott közleményben. (Mint ismeretes, az Egészségügyi Minisztérium épülete előtt a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága, a Magyar Bioetikai Társaság, a Pacem in Utero Egyesület és az Alfa Szövetség szervezésében több százan tiltakoztak az abortusztabletta ellen.) Ebben azt is hangsúlyozza minisztérium: a terhességmegszakítás Magyarországon nem alkotmányellenes, nem büntetendő orvosi beavatkozás, a hatályos jogszabályok szerint nem számít emberölésnek. Az érintettek közül senki nincs rákényszerítve arra, hogy ezzel a megoldással éljen, mindenki szabad akaratából döntheti el, és az abortusz végzésére jogosult orvos is dönthet úgy, hogy megtagadja a beavatkozást.

Patikában nem kapható
Az abortusztabletta alkalmazásakor valójában két különböző hatású pirulát kell bevenni: az elsőtől elhal a magzat, mivel a szer a védelmet nyújtó sárgatesthormon ellen hat. A második tabletta méhösszehúzódást okoz, s ennek eredményeként, hasonlóan a vetéléshez, kiürül a méh. „Ez leginkább egy fájdalmasabb menstruációhoz hasonlítható, a vérrel együtt szövetdarabok is távoznak görcsök kíséretében” – vázolta Siklós Pál, a Szent István Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, mit érezhet az az asszony, aki a tablettás módszerrel kívánja terhességét megszakítani. Fájdalomcsillapításra természetesen van lehetőség.

Tévednek tehát azok, akik azt gondolják: a tabletta bevezetésével annyira leegyszerűsödik az abortusz, hogy a patikába beugorva megoldható lesz. A tablettás megoldás éppúgy, mint a műtéti beavatkozás, csak kórházban végezhető, gyógyszertárban nem is lehet megvásárolni a készítményt. Így működik ez azokban az országokban is, amelyekben már forgalomban van a pirula. Ráadásul az első készítmény bevételétől, a magzat elhalásától körülbelül 2 nap telik el a kilökődésig. Ennyi ideig tehát azzal a tudattal kell élnie a páciensnek, hogy benne van a halott magzata. Vannak, akik szerint lelkileg ez sem kevésbé megterhelő, mint a műtét. Az azonban kijelenthető: a női szervezetnek enyhébb megterhelést jelent a műszeres beavatkozásnál jóval kevésbé drasztikus pirulás abortusz – mondta Siklós Pál.

Öt év, öt haláleset
A közelmúltban jelent meg az a hír, hogy 5 év alatt 5, pirulás terhességmegszakításon átesett nő halt meg az Egyesült Államokban és Kanadában. Az abortusztabletta amerikai forgalmazója elismerte: 2001 óta 460 ezer tablettás terhességmegszakítást végeztek, s ez idő alatt 5 halálesetről kaptak jelentést. Az amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal szerint az asszonyok vérmérgezés miatt vesztették életüket, a szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: ennek kockázata az abortusz esetében attól függetlenül fennáll, hogy milyen módszerrel végzik.

Tény: kockázata minden orvosi beavatkozásnak van, ám a szakma nagyobb része szerint a tablettának még mindig kevesebb, mint a műtétnek. Az abortusz az esetek kis százalékában olyan szövődményeket okozhat – például a méhnyak sérülése, gyulladás –, amelyek a későbbi teherbeesést nehezítik. A tablettával ezek kiküszöbölhetők.

A nemzetközi statisztika szerint a terhességmegszakító pirula az esetek 95 százalékában „működik”, a fennmaradó 5 százalékban el kell végezni a műtétet is.

A legkíméletesebb módszer
„Azzal a törekvéssel, hogy csökkentsük a terhességmegszakítások számát, minden szempontból egyet lehet érteni, csak a módszerek tekintetében vannak nagy különbségek” – mondta Sándor Judit, a CEU tanára. Ha egy egészségügyi beavatkozásnak megvannak a törvényes feltételei, a szakmai szabályok betartása mellett a lehető legkíméletesebb módon kell elvégezni. Ez általános etikai szabály minden orvosi tevékenységnél – emlékeztetett Sándor Judit, hozzátéve: nyilván senkinek sem jutna eszébe büntetésből fájdalmasabb vagy megterhelőbb beavatkozásnak kitenni valakit azért, mert esetleg valamilyen módon közrehatott állapotának kialakulásában.

Sándor Judit azon az állásponton van: ha egy beavatkozásnak van műtétmentes alternatívája, amely engedélyezett és biztonságos, akkor ennek választását is lehetővé kell tenni. Az a félelem, hogy a terhességmegszakítással járó beavatkozást a nők könnyelműen veszik majd csupán azért, mert gyógyszeresen történik, szerinte megalapozatlan. Mint magyarázta, Nyugat-Európában a nők helyzetének javításával igyekeznek a terhességmegszakítások számát csökkenteni, és nem a nők pellengérre állításával. Nálunk úgy tűnik, mintha sokan eleve azt feltételeznék, hogy a nők kevésbé tisztelik az életet, mint a férfiak. Érdekes, hogy az abortuszellenes kampányok plakátjain mindig fiatal nők és roncsolt magzatok láthatók, de férfiak sosem; mintha tőlük teljesen független lenne ez a dolog – írja összeállításában a Magyar Hírlap.