Kötelező védőoltások – jogi furcsaságokkal
Portálunk látogatói közül már több mint háromszázan csatlakoztak a Natúrsziget által kezdeményezett tiltakozáshoz a kötelező védőoltások kapcsán az állami kártérítési felelősségvállalást megszüntető törvénymódosítás ellen. Igaz, nem kímélte a kampányunkat néhány szellemi kiskorú – így aláírt „Zuzmó Zoli, balneológus, füvészkerti alkalmazott (Mexikópuszta)”, „Mézga Géza” és „hakapeci majom” is –, önmagukról állítva ki így szegénységi bizonyítványt. Persze ez nem szegi kedvünket, még egy-két hétig gyűjtjük az aláírásokat, majd továbbítjuk az ombudsmannak – segítségét kérve. Közben utánajártunk a törvénymódosítás jogi vonatkozásainak, és találtunk egy-két érdekességet.
Nos, az állami felelősségvállalás megszüntetéséről a 2005. évi XCV. törvény rendelkezik (az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról). A törvény teljes szövegét tanulmányozva kiderül, hogy a törvényalkotóknak sikerült ezt egy kurta fél mondatban elintézniük. Valószínű, hogy ezzel a „technikainak” látszó megoldással még a figyelmesebb képviselők közül is soknak elaltatták az éberségét – nem szólva azokról, akik egyszerűen átsiklottak egy rövid, első olvasásra értelmezhetetlen szövegrészen. Hiszen végül is csak azok a törvényhozók tudhatták, mit is szavaznak meg, akik nem voltak restek, és az egy füst alatt módosított 1997. évi egészségügyi törvényt is elővették.
Mint a bevezetőjéből kiderül, a nemrég elfogadott „törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai, illetve egyéb nemzetközi jogi szabályok és ajánlások figyelembevételével meghatározza a gyógyszerrel, a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszert felhasználók jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket”. A továbbiakban a „Felelősség a vizsgálati készítmény, illetve a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért” címmel, a 21. § alatt foglalkozik a jogszabály a témával a következőképpen:
„21. § (1) Ha a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a kárt szenvedett személy, illetve halála esetén a hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] részére
a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a vizsgálat kezdeményezője,
b) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a vizsgálat kezdeményezője,
c) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,
d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén – ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be – a klinikai vizsgálatot végző intézmény
kártérítést fizet.
(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett kárért történő felelősség kérdésében a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.) rendelkezéseit a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott, a Tftv. 1. §-ának (4) bekezdése szerinti kár esetében a gyártó a Tftv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással nem mentesülhet a termékfelelősség alól.”
Végül a „Záró rendelkezések” alatt találtuk meg a következőket:
„32. § (1) E törvény 2005. október 30. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény – a 19. § (7) bekezdésének és mellékletének kivételével –, az Eütv. 58. § (7) bekezdése és az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek személyi és tárgyi feltételeiről szóló 37/2000. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 86/2004. (IV. 20.) Korm. rendelet a hatályát veszti.?
Éber olvasóink, figyelem!
A számunkra a kötelező védőoltások kapcsán fontos szövegrész tehát mindössze ennyi: „Az Eütv. 58. § (7) bekezdése” … „a hatályát veszti”.
Aki pedig fellapozza a hivatkozott jogszabályt – vagyis az 1997. évi CLIV. törvényt az egészségügyről –, és megkeresi az 58. paragrafust, ezt találja:
„58. § (1) A kötelező védőoltás alól a kezelőorvos átmenetileg vagy – az egészségügyi hatóság hozzájárulásával – véglegesen mentesítheti azt, akinek egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná.
(2) A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.
(3) A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.
(4) Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el. A védőoltást elrendelő határozat – jogorvoslatra tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.
(5) A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.
(6) A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető el.
(7) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben kárt szenved, vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.”
A fenti idézett (7) bekezdés tehát 2005. október 30-án, az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. Emiatt tiltakozunk, és kérjük az ombudsman segítségét, mert a (7) bekezdés eltörlését nem tartjuk összeegyeztethetőnek emberi és állampolgári jogainkkal. Azért ne csüggedjünk, az (1) bekezdés még – egyelőre (?) – életben maradt. Hadd írjuk ide még egyszer:
„58. § (1) A kötelező védőoltás alól a kezelőorvos átmenetileg vagy – az egészségügyi hatóság hozzájárulásával – véglegesen mentesítheti azt, akinek egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná.”
A szerk.
