Nagyfeszültség alatt élnek és félnek Budafokon

„A magasfeszültségű vezeték alatt tartós tartózkodás nem javasolt” – áll a budafoki önkormányzat érvényes szabályozási tervében. Csaknem 20 lakóház vagy nyaraló van a 120-220 ezer voltos vezetékek alatt. Bár a kábelek már a Rózsavölgy felett feszültek, amikor a környék benépesült, sok lakó csak nemrégiben eszmélt rá, milyen veszélynek lehet kitéve. Félnek a leukémiától. A helyzet fonákságát érzékelteti, hogy egyik rendeletében engedi, a másikban tiltja a magasfeszültségű vezetékekhez közeli életet a XXII. kerületi önkormányzat. Az érintett lakók nyugtalanok, pedig a szakemberek szerint csak hozzáérni nem szabad a 220 ezer volthoz.

„A közelmúltban kerültek nyilvánosságra azok a vizsgálatok, amelyek egyértelmű párhuzamot vontak a magasfeszültségű vezetékek és a környékükön megnövekvő leukémiás megbetegedések között” – állítja Horváth László, akinek kertje felett 14 méterrel húzódik a 120 ezer voltos vezeték. „A kerület 2001-es szabályozási tervéhez csatolt rajzon egyértelmű a jelölés: a vezetékek alatt nem javasolt hosszasan tartózkodni, a mi házunk pedig itt épült, érvényes építési engedéllyel. Most menjünk vagy maradjunk?” – kérdezi gyakorlatilag önmagától Horváth László. Minderről Munkácsy Márton számol be a Magyar Hírlapban megjelent cikkében.

Gondot jelent a környékbelieknek az is, hogy ingatlanjaik gyakorlatilag eladhatatlanok, mert a vevő – még ha túl is tette magát a terület felett húzódó vezetékek látványán – a szabályozási tervből egy pillanat alatt megtudja, hogy a kinézett ingatlanon nem javasolják a huzamos tartózkodást. Lapunk megkereste a szabályozási tervet készítő és a vezetékek alá építési engedélyt kiadó XXII. kerületi önkormányzatot, ott csodálkozva fogadták, hogy létezik olyan térkép, amely nem javasolja a tartózkodást a vezeték alatt. Iván János alpolgármester szerint nincs ok a pánikra, a vezetékek már régóta ott állnak.

A korábban az elektromos műveknél dolgozó alpolgármester úgy tudja, hogy egy 120 ezer voltos távvezeték föld alá helyezésének költsége kilométerenként a 100 millió forintot is elérheti. Kérdésünkre, hogy miért szerepel a szabályozási tervben a tiltás, Iván úgy válaszolt, hogy a kerület előző főépítésze csupán a figyelem felkeltése érdekében szerepeltette a vezetékek mentén a védősáv jelölését.

Boros Norbert, az Elektromos Művek szóvivője szerint nincs szükség a vezetékek föld alá vitelére, mert a mélyben is ugyanolyan a hatásuk, mint a légvezetékeknek. „Hozzánk csak a 120 ezer voltos vezeték tartozik, az ennél nagyobb feszültségű az országos alaphálózat része, a Magyar Villamos Művek üzemelteti. Biztos azonban, hogy mindkét vezeték a nemzetközi előírásoknak megfelelően épült” – mondta a szóvivő. Szerinte nem szerencsés, ha a vezetékek alá adnak építési engedélyt, mert a tartóoszlopok környékén irtani kell a növényzetet és a vezeték karbantartására is kell a hely.

A kerületben működik az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet, amelyben többek között az alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzást vizsgálják. Bakos József osztályvezető szerint – bár a költségek miatt csak ritkán végeznek méréseket – az ilyen vezetékek alatt mindössze a tizedét lehet mérni az Európában elfogadott száz mikroteslás határértéknek.

Horváthék még mindig nem tudják, elköltözzenek-e a nagyfeszültség alól – írja a Magyar Hírlap.

A szerkesztő megjegyzése:
A témával korábban portálunk is foglalkozott A gyermekkori leukémia és a távvezetékek című cikkben.