Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Génkezelt növények – milyen lesz a magyar törvény?

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bekapcsolódik a génkezelt termékek és génmódosított szervezetek (GMO) kereskedelméről, előállításáról szóló törvény előkészítésébe. A jogalkotóknak egy év áll rendelkezésükre a törvény megalkotására, mert különben a tervezett magyar jogszabálynál kevésbé szigorú uniós előírások léphetnek hatályba.

A közösség országainak többségében, így a tíz új tagállamban is megszületett már a génkezelt, illetve módosított termékekkel, szervezetekkel kapcsolatos törvény, hazánkban azonban még várat magára ez a jogszabály – így nyilatkozott a Népszavának az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Magda Sándor. A szakpolitikus hozzátette, Magyarország halasztást kért a törvényalkotással kapcsolatos döntésre, de ez legföljebb egy év türelmi időt jelent. Azt követően az unió előírásai lépnek hatályba. A döntés súlyára való tekintettel az MTA is bekapcsolódik a törvény előkészítés munkájába. A parlamenti bizottság a tudomány képviselőinek kutatási eredményeinek és ajánlásainak ismeretében készíti majd el a jogszabálytervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az akadémia már létrehozta a kérdéssel foglalkozó bizottságot, és a tudósok előreláthatólag jövő tavaszra készülnek el ajánlásaikkal.

Úgy vélem, az élelmezési céllal termesztett növényeknél semmiképpen sem szabad engedélyezni a génmanipulációt, de például a bioetanol vagy az energiaültetvények esetében nem zárkózhatunk el a termelési költségeket csökkentő eljárásoktól, mert azzal az ország versenyképességét rontjuk – említette Magda Sándor. A génkezelt kukoricából, napraforgóból olcsóbban lehet előállítani a biodízelt, bioetanolt, mint a hagyományosan megtermelt növényekből. A Népszava érdeklődésére a szakpolitikus elmondta, hogy a génkezelt iparinövény-táblák mellett az MTA ajánlásainak megfelelő méretű védőzónák kialakításával elkerülhető az élelmiszer-termelésre szánt növényi kultúrák „fertőzése” a génkezeltekkel. Ám egyelőre korai lenne konkrét számokat mondani, hiszen sok függ a tudósok javaslataitól. Az azonban rémhír, hogy Magyarországra máris nagy mennyiségben hoznak be génkezelt vetőmagot – tette hozzá Magda Sándor a lap munkatársának, Bihari Tamásnak nyilatkozva.