Orvoshiány a kisebb településeken

Az országban körülbelül 70 település küzd tartósan orvoshiánnyal. A szaktárca újfajta módszerekkel próbál enyhíteni a helyzeten. A várt 30 helyett 6 orvos jelentkezett eddig az Országos Alapellátási Intézet pályázatára, közülük egy már megkezdte munkáját az oroszlányi körzetben. A szaktárca úgy próbál enyhíteni a háziorvoshiányon, hogy kecsegtető bért és a korábbinál gyorsabb szakképesítés-szerzési lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű településeken munkát vállaló, szakvizsgával nem rendelkező doktoroknak.

Minderről Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet (Oali) főigazgató főorvosa tájékoztatta a Világgazdaságot. Elmondta: ehhez az szükséges, hogy az orvoshiánnyal küszködő települési önkormányzat külön szerződést kössön a háziorvosok szakmai felügyeletét és továbbképzését ellátó intézettel, és hogy az alkalmasnak ítélje s közalkalmazotti státusba vegye a jelentkezőt. Szükség van továbbá arra, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is jóváhagyja a tervet, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződést kössön az új praxis működtetésére.

Nógrádi Tóth Erzsébet cikkéből kiderül az is, hogy a hiánypótlás érdekében kezdetben 30 orvost vehet fel az új képzési rendszerbe az Oali. Azok jelentkezhetnek, akiknek van általános orvosi diplomájuk, ám eddig valamilyen ok miatt nem szereztek háziorvosi szakvizsgát. A tanulmányok hat hónapos klinikai belgyógyászati gyakorlattal kezdődnek, a háziorvosjelöltek ezután kerülhetnek ki a praxisba. Munkájukat mentorok, a gyakorlatot nyújtó egyetemek és a területi szakfelügyelő főorvosok ellenőrzik, így nem kell tartani a betegellátás színvonalának romlásától – állítja Balogh Sándor.

Hátrányos településekről lévén szó, a 30 praxis az átlagos praxisjövedelem 140 százalékát kapja az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, ez havonta 0,9-1 millió forint. Ebből fizetik az orvos bérét – ez a pályakezdő orvosi bér duplája, havi bruttó 300 ezer forint –, az oktatási költségeket, a felügyelő orvos díját – ez 50-80 ezer forint – és a helyettesítő orvos, az asszisztencia bérét. A fönnmaradó átlagosan 40 százaléknyi összeget az Oali átutalja a rendelőt fenntartó önkormányzatnak, ebből fedezik a rendelő működtetését. A doktorokkal 6 évre köt szerződést az Oali, ám akár 36 hónap alatt megszerezhetik a szakvizsgát, s önálló praxist vásárolhatnak.

A novemberben meghirdetett pályázatra eddig hat 40-50 év között lévő doktor jelentkezett, úgy tűnik, hogy a fiataloknak nem nyerte meg a tetszését az ajánlat. A jelentkezők egyébként valamennyien a gyógyításban dolgoztak eddig is, de nem szereztek háziorvosi szakképesítést. Van közöttük foglalkozás-egészségügyi orvos és mentőorvos. Oroszlány leendő háziorvosával már szerződést kötött az Oali. A további öt doktor esetében – ők Somogy, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében dolgoznak majd – még zajlik az adminisztratív ügyek intézése. Az alapellátási intézet még ebben a hónapban újabb kampányt hirdet az újfajta háziorvosképzésre.

Egyébként körülbelül hetven, 1200 lakosnál nagyobb lélekszámú település tartósan küzd az orvoshiánnyal. Tetézi a gondot, hogy az ország 6800 háziorvosa között nyolcszázan 70 évesnél idősebbek, s kevés az utánpótlás. Balogh Sándor elmondta azt is, hogy az üres körzetek egyharmada kis lélekszámú körzet, ahol nincs sok remény az önálló orvos „megszerzésére”, reálisan a helyettesítés jöhet szóba.

Az Országos Alapellátási Intézet 13 millió forintos pályázatot írt ki a kis lélekszámú, tartósan orvoshiánnyal küzdő körzetek számára. Az összeget a nyertesek a rendelőintézet felújítására, szolgálati lakás rendbetételére, műszerbeszerzésre fordíthatják. Ha több kis település önkormányzata pályázik, úgy mód van gépkocsivásárlásra is az ingázó doktorok számára. A pályázatokat február 15-éig kell benyújtani az Oali címére – írja a Világgazdaság.