A sokasodó élelmiszerbotrányokat megelégelve Fogyasztói Bojkott Bizottságot alakított a 46 szövetséget tömörítő Társadalmi Unió. A minap tartott sajtótájékoztatójukon elhangzott: ki kell szűrni a bóvlit, és ki kell kényszeríteni az olcsó, jó minőséget. A tudatos vásárló átveheti a hatalmat a piacon, maga is büntethet azzal, hogy nem vásárol. Az adatvédelmi ombudsman szerint a fogyasztók jogait érintő kérdéseket nyilvánossá kell tenni, hogy az egészséget veszélyeztető termékek gyártóinak, forgalmazóinak kiléte a jövőben ne maradhasson titokban.

Alig hevertük ki a döglött sertés árusítása miatti sokkot, máris itt az újabb élelmiszerbotrány. Hevesben 4 mázsa, fogyasztásra alkalmatlan húst foglaltak le, az árut épp egy szlovák rendszámú autóból rakták át egy magyarba. Mint a Népszava beszámolt róla, Budapesten 4 tonna, importból származó marhahús buktatott le egy céget, amely nem tudott számot adni az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás ellenőreinek arról, honnan származik az áru, de a feldolgozásra sem volt engedélye.

A 46 szövetségből álló, közel 600 ezer tagot számláló Társadalmi Unió – megelégelve a gátlástalan haszonlesők akcióit – a társadalom önvédelmében Fogyasztói Bojkott Bizottságot alakított. Szabó Miklós, az unió elnöke leszögezte: a fogyasztónak van ereje ahhoz, hogy ne hagyja magát becsapni. Nyilvánvalóvá lett, hogy az elkobzás vesztesége és a kiszabott bírság mértéke nincs arányban a szemét árut forgalmazók elérhető hasznával. A helyzet tűrhetetlenné vált. A civil szervezet felmérte, hogy ez a tevékenység állami eszközökkel nem megállítható. A bizottság élni kíván alkotmányos jogával, megköveteli az ilyen gyártók és forgalmazók megnevezését, és társadalmi bojkottot hirdet árujuk ellen, mondta az elnök.

Horváth Ildikó cikke emlékeztet rá, hogy Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családvédelmi, Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszérium fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ?háromfrontos? harcot hirdetett. Szerinte a nyilvánosság erejével, a hatóság határozott fellépésével és a fogyasztó által kiszabott büntetéssel, a bojkottal lehet elejét venni a silány és ártalmas áru forgalmazásának.

Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman is a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta. Szakmai tanácskozást sürgetetett, ahol megkeresnék a nyilvánosságra hozatal módját a jogszabályok útvesztőiben. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese fontos szerepet tulajdonít a civil szervezeteknek, amelyeket támogatásáról biztosított. Szerinte az indokolatlan titkolózás miatt szükség lenne az adatvédelmi törvény módosítására. Merth László, a Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy a gyártók és forgalmazók „trendi, kommersz hülyéket” fejlesztettek ki, akik egyfajta fogyasztói kényszer nyomására mindent megvesznek. Ki kell szűrni a bóvlit, kikényszeríteni az olcsó és jó minőséget, mondta.

A mérgező paprikától a szalmonellás disznósajtig

Lássuk az elmúlt évek és a legutóbbi hónapok legkirívóbb eseteit:

• 1994: míniummal kevert, ólmozott paprikaőrleményt hoztak forgalomba.
• 2004: több cég által forgalmazott paprika aflatoxin nevű mérgező anyagot tartalmazott.
• 2005. február: 22 ezer kg rovarirtó szerrel mérgezett tv-paprikát árultak egyes üzletekben.
• 2005. május: szalmonellás disznósajt került forgalomba az egyik üzletláncban.
• 2005. július: egy szegedi üzemben 70 kg szalmonellás kolbászt fedeztek fel.
• 2005. október: indonéz származású őrölt szerecsendió a megengedett határérték feletti aflatoxint tartalmazott.
• 2005. október: török származású datolyában rovarürüléket és elhullott rovarmaradványokat találtak.
• 2005. október: egy szabolcsi, ukrán piacra termelő élelmiszer-feldolgozó üzem Bajorországból származó, eledelnek minősített vágóhídi hulladékot vásárolt és dolgozott fel.
• 2005. december: Budapesten 160 kg, engedély nélkül forgalomba hozott hal árusítását akadályozták meg.
• 2005. december: Csepelen több mint 73 ezer kg lejárt szavatosságú baromfiterméket foglaltak le egy illegális tárolóban.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről