Az orvosok harmada elérte a nyugdíjkorhatárt, de több a medikus
Szakmai és regionális orvoshiánnyal küzd a hazai egészségügy, ám a valós munkaerőigény mértéke csak az intézményrendszer átalakítása után állapítható meg. Az elöregedett orvosi kar utánpótlása érdekében bővítették a medikusképzést. Az ágazat humánerő-fejlesztési koncepciója szerint a bérek az évtized végére érhetik el az EU átlagát.
A regionális intézményrendszer átalakításának, a dolgozók új képzési és továbbképzési rendszerének feltételeit, az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének javítását is tartalmazza az egészségügy humánerőforrás-fejlesztési koncepciójának vitaanyaga – tájékoztatta a Világgazdaságot Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára. Kiderült: az Európai Unióban átlagosan 278 orvos jut százezer lakosra, nálunk 334, ám nem hagyható figyelmen kívül az adott ország lakosságának egészségi állapota és az intézményrendszer fejlettsége – tette hozzá az államtitkár.
Nógrádi Tóth Erzsébet cikkéből kiderül, hogy a humánfejlesztéseket a lakosság megváltozott egészségügyi szükséglete és az intézményrendszer szerkezetének átalakítása határozza meg. S mivel a jövőben kiemelt szerepet szánnak a lakosság közeli szolgáltatásoknak, elsőbbséget kap az alapellátás. Annál is inkább, mert a doktorok harmada elérte a nyugdíjkorhatárt, a 6800 háziorvosi praxis közül 70-90 tartósan orvoshiánnyal küzd. Ezek a kis lélekszámú településeken vannak, ahol kevés a páciens, így a tb-apanázsból nem tudják eltartani a rendelőt. Megoldást jelenthet a több telephelyes rendelők létesítése, amelyek az átlagosnál 30 százalékkal nagyobb tb-finanszírozást kapnak. Hozzáfogtak a kistérségi sürgősségi és ügyeleti központok létrehozásához, ezzel – csakúgy, mint a járóbeteg-szakellátási centrumok létrehozásával – is csökken a szakemberigény, ám a fejlesztési források összevonásával korszerűsödik a betegellátás.
A kórházakból 3100 orvos (az állások 3 százaléka) hiányzik, ez azonban jelentős térségi és szakorvosi különbségeket mutat. Például az északkeleti vagy a központi régió néhány kórházában jelentős a szakorvoshiány, ám elérhető közelségben megtalálhatók a képzett személyzettel dolgozó klinikák. Mivel a tervek szerint az aktív kórházi ágyszám terhére nő a rehabilitációt és krónikus ellátást nyújtó osztályok száma, a valós létszámszükségletet az átalakítást követően lehet majd megállapítani.
A jelenlegi rossz intézményi szerkezet mellett kialakultak a hiányszakmák, kevés az aneszteziológus, a patológus, a bel- és nőgyógyász, de rossz az orvosi korfa is. Az engedélyezett 33 500 állás több mint 7 százaléka betöltetlen. A mostani tanévtől százzal több medikust vettek föl az állam által finanszírozott képzésbe annak ellenére, hogy az orvostanhallgatók évi normatívája 1,5 millió forint. Ám a szakorvossá válás 8-10 év, ezért megpróbálják visszacsábítani a klinikumból, valamint a háttériparba, külföldre távozott doktorokat – mondta az államtitkár, ehhez azonban szükség van az átlagbérek növelésére. Jelenleg a nemzetgazdaság 18-as bérlistáján a tizedik hely az egészségügyé. A tervben azt tűzték ki célul, hogy az évtized végére az átlagbér érje el az unió 25 tagállamának az átlagát.
