Mikor gyógyulhat külföldön a magyar?
Konzultációt kezdett az Európai Bizottság az EU-tagállamok közötti betegmobilitás szabályozásáról. Ennek célja, hogy jövőre konkrét jogszabálytervezetet dolgozzon ki a határokon átnyúló betegmozgásról. Az OEP jelenleg évi 300-350 magyar külföldi gyógykezelését fizeti.
Az eszmecserék előzményeként az Európai Bíróság egy májusi ítéletében kimondta: az egységes piac az egészségügyi szolgáltatásokra is vonatkozik. A konkrét ügyben egy brit hölgy Franciaországba utazott csípőműtétre, mert odahaza egy évet kellett volna erre várnia. A brit társadalombiztosítás nem volt hajlandó kifizetni a számlát, mondván, a hölgynek előzetesen engedélyt kellett volna kérnie, hogy a hosszú várakozási listák miatt külföldön végeztethesse el az operációt. A bíróság azonban a páciensnek adott igazat, s kimondta, hogy a társadalombiztosítás köteles megtéríteni azoknak a betegeknek a kezelését egy másik tagállamban, akiknek valamilyen, egyébként ingyenesen járó ellátást „indokolatlan késedelem nélkül” nem lehet odahaza biztosítani – akkor is, ha a betegek előzetes engedély nélkül utaznak külföldre az operációhoz.
Kérdés persze, mit jelent az, hogy „indokolatlan késedelem nélkül”. A bírósági ítélet szerint egyéves várakozás egy csípőműtét esetében nem tekinthető annak, de a gumifogalom sokak szerint zavaros helyzetet eredményezhet további tisztázás nélkül. A Financial Times szerint Markosz Kiprianu egészségügyi biztos ennek dacára nem készül arra, hogy tételesen meghatározza, milyen kezelésnél mennyi várakozási idő után mondható ki: „indokolatlan késedelem nélkül” nem biztosítható az ellátás.
Sok további kérdés is tisztázásra szorul. Pontosan milyen feltételek mellett köteles kifizetni a társadalombiztosítás a másik uniós tagállamban végzett egészségügyi ellátást? Melyik EU-tagállam hatóságai illetékesek a határon átnyúló kezelések felügyeletére? Ki a felelős és hogyan ad kártérítést, ha a kezelés károkat okoz? Melyek a beteg azon jogai, amelyek minden tagországban egyformán érvényesek? Egyáltalán, honnan tudhatják meg a páciensek, melyik országba érdemes menniük, ahol nem kell hosszú várólistákra feliratkozniuk?
Szakértők szerint a májusi bírósági ítélet forradalmat indíthat el a közösségi forrásokból finanszírozott egészségügyi ellátásban. Az egészségturizmus korábban ismeretlen méreteket ölthet. Ez pedig a magántőke érdeklődését is felkeltheti, hiszen külföldi betegek tömeges ellátása anyagilag is vonzó lehet.
Mit térít az OEP?
Magyarországon 1988 óta megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a hazánkban még nem vagy nem megfelelően végezhető, de külföldön már rutinszerűnek tekinthető műtétek költségét.
Az OEP akkor is finanszírozza a külföldi gyógykezeléseket, ha azt nem lehet megfelelő időn belül elvégezni. Így évente 300-350 beteg külföldi gyógykezelését fizeti (ebben a műtétek mellett a korábbi páciensek felülvizsgálatai is benne vannak), ez 500-600 millió forintos kiadást jelent.
(Forrás: VG, Világgazdaság)
