Sokba kerül a kórházválasztás
A szabad kórházválasztás árát százezer forintban maximálná a minisztérium. Az extrém sportokat űzőknek viszont baleset után a kezelés teljes összegét zsebből kell fizetniük a januárban életbe lépő egészségügyi reform értelmében. Nem világos, mi számít extrém sportnak.
A tervek szerint maximum százezer forintot kellene fizetniük január 1-jétől azoknak a betegnek, akik nem a lakóhelyük szerint kijelölt három kórház valamelyikében akarják kezeltetni magukat, vagy személy szerint ragaszkodnak egy orvoshoz – értesült a Magyar Hírlap. Az egészségügyi reformmal kapcsolatos, a kormány által szerdán elfogadott újabb törvényjavaslatokat csütörtökön nyújtották be az Országgyűlésnek. Ebben csak az áll, hogy a szabad orvos- és kórházválasztáshoz ragaszkodóknak ki kell fizetniük az elvégzett beavatkozások árának harminc százalékát. Ez bizonyos esetekben több százezer forint is lehet, hiszen egy-egy műtét ára meghaladhatja az egymillió forintot is. A fizetés részleteit külön miniszteri rendelet szabályozza, a lap információi szerint ez tartalmazza majd a törvényjavaslat által nem említett százezer forintos felső határt.
Mint arról a Magyar Hírlap korábban beszámolt, a kórházválasztás ilyen mértékű szigorítása igazságtalan lehet addig, amíg hatalmas regionális különbségek vannak az egészségügyi ellátásban. A szaktárca viszont azzal érvel, hogy a három, lakóhelyhez közeli kórház valamelyikében biztos mindenki meg tudja kapni a megfelelő színvonalú ellátást.
A betegek ilyen típusú röghöz kötése különösen furcsa az után, hogy az Egészségügyi Minisztérium által készített Zöld könyv hosszan ecseteli, milyen területi különbségek vannak az ellátásban Magyarországon. Az ellátórendszer torz és igazságtalan: az egészségügy teljesítőképessége épp azokban a régiókban a legalacsonyabb, ahol a legrosszabb az egészségügyi állapot, így például Baranya, Hajdú-Bihar és Nógrád megyében – olvasható. A dokumentumból kiderül az is, hogy egy észak-alföldi, rehabilitációra szoruló betegnek negyedannyi esélye van a megfelelő ellátásra, mint egy Veszprém megyében élőnek. A fővárosban tízezer lakosra 88 orvos jut, míg a vidéki átlag 29.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a lap azon felvetésére, hogy nem igazságtalan-e a szigorítás addig, amíg ilyen jelentős regionális különbségek vannak, azt mondta: az Új Magyarország fejlesztési tervnek éppen az egyenlőtlenségek megszüntetése a célja. Emellett ha valahol irracionálisan hosszú a várólista, a beteg kérheti az átirányítását. Az ellátás csúcsának nevezett országos intézetekben és regionális központokban pedig változatlanul járni fog az ellátás azoknak, akiknek a panasza alsóbb szinteken (például egy városi kórházban) nem kezelhető – mondták a tárca sajtóosztályán.
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a Magyar Hírlap kérdésére azt mondta: legalább hat-nyolc év, amíg az uniós források segítségével kiegyenlítődnek a területi különbségek. Mégis úgy nyilatkozott: ha erős a minőségi kontroll, számára elfogadható a szigorítás.
Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, januártól az ellátás teljes összegét a betegnek kell fizetnie, ha valamilyen extrém sport űzése közben sérül meg. A dokumentum nem tartalmazza, mi számít ebből a szempontból extrém sportnak. A lap úgy tudja, hogy a síelés nem, míg a snowboard, a siklóernyőzés, a búvárkodás és a barlangászat igen.
Újraszabályozzák a művi meddővé tételt
Jövőre 18 éven felül bárki kérheti, műtéttel tegyék meddővé. Ezt a 26 éven aluliaknál a kérelem benyújtása után egy évvel végzik el, az ennél idősebbeknél fél év múlva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést, hogy csak a 35 éven felüliek vagy a háromgyerekesek kérhetik a meddővé tételt.
(Forrás: Dobozi Pálma, Magyar Hírlap)
