Az Egyesült Államokban, a táplálékkiegészítők „őshazájában” komolyan mérlegelik, hogy szigorítsák a kiegészítők minőségére, biztonságosságára vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor várhatóan előírják azt is, hogy a gyártók és a forgalmazók az étrend-kiegészítők hatásával kapcsolatban csak olyan állításokat fogalmazhassanak meg, amelyeket már alapos tudományos vizsgálatok is megerősítettek.

Nagy jelentőségű változások ezek, hiszen minden ötödik amerikai rendszeresen fogyaszt valamilyen kiegészítőt, és a gyártók 2002-ben 18,7 milliárd dolláros forgalmat könyvelhettek el.

A jelenleg érvényes szabályozás meglehetősen liberális, hiszen engedélyezi, hogy új táplálékkiegészítőt bárki forgalomba hozhasson – hacsak az illetékes Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) be nem bizonyítja annak ártalmas voltát. Az érvényes szabályozás a gyártók számára azt sem teszi kötelezővé, hogy az esetleges mellékhatásokról tájékoztassák a vásárlókat, míg gyógyszerek esetében ez szigorú követelmény.

Érdekes, hogy a szabályozás tervezett szigorításának kiszivárogtatásával egyidejűleg egy szakértői testület 327 oldalas jelentésében azt is sürgette, hogy „szigorúbb mércét alkalmazzanak az alternatív gyógyító eljárásokkal szemben”. Első helyen említi a gyógynövények és az akupunktúra alkalmazását, javasolva, hogy ezek hatékonyságát ugyanolyan szigorú mércével mérjék, mint „a hagyományos orvosi kezelésekét”. (Furcsa dolog egyébként, hogy a korszerűnek mondott nyugati orvoslás önmagát „hagyományosnak” nevezi, holott hagyományosak valójában csak az évezredek óta létező olyan gyógymódok lehetnek, mint amilyen éppen a gyógynövények és az akupunktúra alkalmazása – A szerk.)

Világszerte, így Amerikában is egyre többen fordulnak az alternatív gyógyítás felé, mert elégedetlenek a hivatalos orvoslás módszereivel, elsősorban pedig azzal a megközelítéssel, amely szerint általában csak egyes betegségeket, a beteg ember valamelyik szervét vagy testrészét próbálják kezelni, nem pedig az egész embert nézik holisztikus szemlélettel, mint a természetgyógyászok.

Az Alternative Therapies in Health and Medicine című folyóiratban megjelent kutatás szerint minden harmadik amerikai használ valamilyen alternatív gyógymódot. Az utolsó öt évben elsősorban a gyógynövényalapú készítmények, a gyógyteák alkalmazása növekedett, de egyre többen jógáznak is. 1997 és 2002 között az akupunktúra, a biofeedback, az energiakezelés és a hipnózis módszereit választók száma gyakorlatilag változatlan maradt, miközben kismértékben visszaesett a homeopátiában, a nagydózisú vitaminok szedésében, a kiropraktikában (a manuálterápia amerikai elnevezése – A szerk.) és a masszázsterápiában bízók száma.

A jelentés készítői még két fontos szempontra hívják fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a vitamint és más táplálékkiegészítőket fogyasztók nagy része erről a tényről nem tájékoztatja a kezelőorvosát. A másik, az előbbivel összefüggésben nem elhanyagolható tényező az, hogy az orvos által felírt gyógyszerek és az orvos tudta nélkül szedett étrend-kiegészítők egymásra gyakorolt hatása részben nincs kellően feltárva, részben pedig olyan következményekhez vezethet, amelyekkel többnyire sem az orvos, sem a páciens nincs tisztában.

A szerkesztő megjegyzése:
A fenti hír kapcsán ne feledjük mérlegelni, milyen hatalmas érdekcsoportok állnak a háttérben. Igaz, hogy a táplálékkiegészítők gyártása és forgalmazása hatalmas és egyre bővülő üzlet – nemcsak Amerikában, hanem világszerte, így Magyarországon is –, viszont a gyógyszerbiznisz nagyságrendekkel komolyabb bevételt, befolyást és hatalmat jelent az érdekelteknek. A gyógyszergyártók az utóbbi években – anyagi és presztízsszempontból egyaránt – jó néhány érzékeny veszteséget szenvedtek el, miután több készítményükről is bebizonyosodott, hogy szedésük többet árt, mint használ. Előbb az egyik legnagyobb forgalmú koleszterinszint-csökkentő szerről, néhány hónappal később pedig egy népszerű, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóról bizonyosodott be, hogy szedésük komoly, néha halálos kimenetelű mellékhatással járhat, ezért maguk a gyártók voltak kénytelenek visszavonni őket a piacról. Nem lehet tudni, hogy az iparág milyen további veszteségeknek néz elébe (bár pontosabb úgy fogalmazni, hogy inkább az eddigi hatalmas nyereség valamelyes csökkenéséről van szó), hiszen kártérítési perek százai indultak a gyógyszergyárak ellen. Nem járunk messze az igazságtól, ha gyanítjuk, hogy a táplálékkiegészítők elleni kemény fellépésben – legalábbis részben – a gyógyszerlobbi keze is benne van.

Natúrsziget

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről