Lehetséges-e, s ha igen, miért nem?
A női barátság
A nők modern világunkban már „felszabadultak”, vagyis gürizhetnek nemcsak otthon, hanem már egy munkahelyen is, de ettől ugyanúgy vagy még jobban korlátozottabb a mozgásterük, mint a férfiaké. Mert a hivatali munka mellett még mindig az ő vállukon nyugszik az otthon rendben tartása, a bevásárlás, a főzés, a gyermeknevelés. Ezek alapvetően akkor is magányos tevékenységek, ha nagy szervezéssel olykor-olykor össze lehet hozni egy-egy közös délelőtti babakocsi-tologatást. A nők barátsága tartalmában egészen más jellegű, a lényeg nem az „együtt csinálás”, hanem az „együtt levés”, s a fő téma a lélek rejtelmeinek kutatása, az önfeltárás, az érzelmek, a kapcsolati problémák kitárgyalása. A nők mélyen elköteleződnek kapcsolataikban, hűségesebbek és kitartóbbak barátságukban.
Tradicionális nézet, hogy a női barátságok intrikusak, rosszindulatúak, mert a nők imádnak titkokat megtudni és imádják ezeket kifecsegni. Ez nyilván abból fakad, hogy a Férfi mindig leértékelte a Nőt, és nem értette meg a női barátság mélységét, amely számára ijesztő. A férfiak nagy óvatosan arról szoktak beszélgetni, hogy mi történt, a nők arról, hogy mit éreznek. A (férfi)világ nem sokra becsüli a nők barátságát, azt felszínesnek és üresnek tekinti. Ha két nő baráti összejövetelt tart, akkor az „pletyizés”; ha két férfi találkozik, akkor az összejövetel. Ha a férfiak beszélgetésébe csöppenünk, akkor egyfajta munkaértekezleten vagy haditanácson érezhetjük magunkat, ahol mindenki okosabb vagy viccesebb akar lenni a másiknál; a női beszélgetések meg olyanok, mintha egy pszichoterápiás ülésre kukkantanánk be, mindenki jobban akarja érteni a másikat. Szóval a nők imádnak lelkizni a lelkizésért önmagáért, a férfiak meg lenézik ezt. A pszichoterápiás rendelők forgalmát – nem meglepő módon – döntően nők alkotják.
Mindez a női lélek sajátosságaiból fakad, mert a nők sokkal emocionálisabbak, empatikusabbak, vágynak az intimitásra, a közelségre.
A világirodalomban rengeteg felmagasztalt férfibarátság leírását találhatjuk, nőkét viszont alig. De ennek egyik oka, hogy az írók döntő többsége férfi. A nyelv is férfi nyelv, a barátság szót leszámítva szinte minden ezzel szinonim szavunknak férfias hangzása van: haver, pajtás, bajtárs, cimbora.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A cikk folytatásából többek között kiderül, ki lehet-e zárni a szexuális vonzalmat férfi és nő barátságából, és hogy mit kezdhetnek a barátok a környezet gyanakvásával. A folytatáshoz kattintson ide.
További hírek és aktualitások Szendi Gábor honlapján.
