Majd 2008 januárjában találkoztam valakivel, aki már meg akart halni, bottal járt, megrogyott a gerince, alig látott, és úgy pörgött a talajon a szemem előtt, amitől az eszem megállt. Láttam a 20 cm magas zárójelentéseit, a 8 féle leírt diagnózisát, a fiókját, amiben mindenféle földi jó volt (Contramal, Rheosolon, Medrol, Tramadol, Quamatel stb.), és kérdeztem, mit szedsz? Hát ezeket. Mutatott nekem vitaminokat, nyomelemeket és arany folyadékot. Ott reszkettem előtte, hogy uram Isten, mi lesz, vajon nálunk is hat-e vagy nem. Innen kezdődött a következő idegek harca.

A fordulat

A biológiai terápia blokkolja a sejtmembránon kórosan keletkező gyulladt TNF-alfát, aminek az immunrendszerben van fontos szerepe, és pont az a gyulladt. Mi meg erősítettük az immunrendszert, és azt hittem, ezzel a gyulladást is fokozzuk. Homlokegyenest szemben állt a kettő. A biológiai terápia blokkol, mi meg erősítettük az immunrendszert. De láttam valakit, aki ettől egész jól van, és ez adott erőt ahhoz, hogy próbáljuk ki, hátha bejön. Majd 1 héttel később felhívtam egy ismerőst, aki ugyanebben a betegségben szenved/ett, azt gondolván, hátha neki is jó lesz valami. Mikor beszéltünk, azt mondta nekem: figyelj, jól vagyok. Mi van? Mit csinálsz? Azt válaszolta: bementem a gyógynövény boltba, megvettem a legerősebb vitamint és nyomelemet, heti 1x kineziológushoz járok, és jól vagyok.

Én 1 hétig fogtam itthon a fejemet, és nem tudtam mást mondani a lányunknak, hogy te Atya Ég… Te nem is vagy beteg, csak hiánybeteg. Akkor esett le, hogy nem beteg.

Majd felmentem a netre, különböző fórumokra és kutakodtam. És nekem rengetegen segítettek. Egy ország fogott össze, hogy nyugi, jó úton haladunk, csak csináljuk végig, ez lesz a helyes irány. De volt olyan fórum is, ahonnan 4x töröltek, elhordtak mindenféle hazugnak, kiforgatták a szavaimat, de azért csak csináltam tovább, mert így találtak meg engem azok, akik ebből a betegségből meggyógyultak, meg azok is, akik valóban betegek. Elkezdték ugyanazt a terápiát, amit mi, és mindenki reagált rá. Van, aki gyorsabban, van, aki lassabban.

Az ok: mérgek a szervezetben

Tapasztalatból azt látom, nem az számít, ki hány éves, hanem az, hogy mióta roncsolja a szervezetét a kór. Ahány éve, annyi hónap, amire aránylag rendbe jön – ez a szervezet károsodásának függvénye. De mindenki reagált rá. Megtalált engem Erzsike Veszprémből, Zoli Mohácsról, Zoli Szeged mellől, Pali Záhonyból, Gabriella Budapestről, Dani Budapestről, Erika Szolnok megyéből, Andor Érdről, Feri Kiskunhalasról, Éva Paksról, Éva Kiskunhalasról, Krisztike, akit sajnos 28 évesen már le kellett százalékolni, de mindenki reagált valamire. És én kutakodtam a közös többszörös után. Nem mindenki tette ugyanazt, de valahogy mégis ugyanaz történt.

Meglett a kiváltó ok. A mérgek. Erről beszéltek nekem rengetegen, de egyszerűen nem „esett le”, mit akarnak velem megértetni.

A cikk folytatásában megismerhetik a család további próbálkozásait, a kór legyőzésére tett erőfeszítéseit és azt, hogy – legalábbis az anya szerint – a Bechterew-kór gyógyítható. A folytatás itt olvasható.

(Forrás: Tények-tévhitek.hu)

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus írásait, további híreket és aktualitásokat olvashat Szendi Gábor honlapján.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről