Mire jó a komposztálás?

A papír, fém, üveg vagy műanyag hulladék szelektív gyűjtése már nem újdonság hazánkban (gondoljunk csak a jól ismert szelektív gyűjtőkre és állomásokra). Ha arra a tényre gondolunk, hogy a háztartásunkban keletkező hulladékok 30%-a szerves, zöld hulladék, felismerhetjük, hogy ezek elfogadható kezelésében és újrahasznosításában nagyon elmaradtunk. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió finanszírozásával olyan projektek is futnak Magyarországon, amelyek keretében a lakosság ingyenesen juthat komposztáló ládához és ingyenes komposztálási oktatásokon vehet részt. Ezzel elérhető, hogy a hulladék mennyiségét az előírásoknak megfelelő mértékben csökkentsük és tegyük ezt a legkisebb költségek mellett a legnagyobb hatékonysággal.

Ilyen projektet vezethetnek bármilyen gazdasági társulások, zöld szervezetek vagy éppen maguk az önkormányzatok, közintézmények vagy társasházak, iskolák és óvodák is. Komposztálni fontos, hiszen akár 30%- kal kevesebb hulladék kerülhet a kukánkba, onnan pedig ugye a lerakókba és feldolgozókba, és a így a szállításból eredő környezeti terhelés is csökken.

A komposztálás lépései

1. Szerezzen be egy komposztálásra alkalmas eszközt – komposztáló edényeket önkormányzatoktól is lehet kérni, de magunk is építhetünk komposztládát.
2. Állítsa fel kertjében (szélvédett, félárnyékos helyen, úgy, hogy a láda alja érintkezzen a talajjal) vagy ha nincs kertje, használjon konyhai komposztálót, ami kiváló megoldás bármilyen kisebb erkélyre is.
3. Nézzen körül háztartásában és gyűjtse össze a lehető legtöbb komposztálható konyhai és kerti hulladékot
4. Helyezze a komposztálandó hulladékot a ládába és várjon, amíg azok lebomlanak. Az anyagok összeesnek, a végtermék barna színű, szagtalan, könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz.
5. A már kész és érett komposztot, főleg ősszel, a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére rakhatja. Megfelelő vastagságban talajtakaróként is funkcionál. Ha átrostálja a komposztot. A le nem bomlott részeket dobja vissza a készülőben levő új komposzthalomba. A finom, földszerű rostált anyag ideális föld / tőzeg lesz szobanövényei számára is.

A komposztálás előnyei

• Kevesebb lesz a szemete és olcsóbb a kezelése
• A keletkezett komposztanyag (humusz) használatával fokozza a talaj minőségét, így: aktivitását, víz-, hő- és levegőgazdálkodását, tápanyagtároló képességét, a talajszerkezet stabilitását (csökken a porosodás és az erózió veszélye)
• A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést, nagyobb lesz azok ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben
• A kész komposzt, humusz kiválóan alkalmas tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén.
• Nem kell elégetnie a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi

Mi kerüljön a komposztálóba?

Konyhai és egyéb szerves hulladék: zöldségtisztítás hulladékai, krumpli-, gyümölcs-, tojáshéj, káposzta-és salátalevél, zöldségmaradvány, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke forgácsalommal együtt, toll, szőr, papír: tiszta selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, kis mennyiségben, gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva, kis mennyiségben, kenyér;

A kertből: fűnyesedék, lenyírt fű, kerti gyomok (virágzás előtt!), szalma, aprított ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor (magas széntartalmú anyagok: fakéreg, faforgács, fűrészpor, avar, kartonpapír), könnyen bomló falevél: juhar, éger, mogyoró, fűzfa, kőri, szilfa, hárs, nyír, híg trágya

Adalékok:

• dúsító anyagok – ideális szén-nitrogén arány elérésére: komposztálandó anyagok kedvező összeállítása elegendő;
• töltő, kiegyenlítő anyagok – ásványi anyagok kiegészítésére: agyagos talaj a legjobb, bentonit, alginit, zeolit
• serkentő anyagok – a komposztálás folyamatát gyorsítják, mikroorganizmusok tevékenységét beindítják: talaj, virágföld, érett komposzt
• stabilizáló anyagok – megakadályozzák az anyagveszteséget, humuszkolloidok kialakulását, kellemetlen szagok megkötését segítik: kőporok, riolittufa, zeolit, bentonit
• takaró anyagok – hőszigetelő, kiszáradást megelőző, nitrogénveszteség megelőző szerep: szalma, lomb, vékony földréteg, kimustrált szőnyeg, zsákvászon
• meszezés – savanyú talaj vagy kiindulási anyagok ellensúlyozása: pl. magas csersavtartalmú levelek, túl nagy mennyiségű zöld anyag, fűnyesedék, kevés levegő esetén: mész, márga, agyagásvány (CaCO3), dolomit őrölve
• fahamu: nem kezelt fa, vagy növény égetésekor visszamaradt hamu (magas kálium, foszfor, kalcium tartalom) – kis mennyiségben, sószerűen (2-3 kg/m3)
• élő giliszták – szorgosan megkeverik és lebontják a komposzt tartalmát.

A fővárosban 2010-ben már külön komposztgyűjtő autókat is indít az FKF bizonyos kerületekben, arra az esetre, ha valaki otthon nem tudja megoldani egydül a komposztálást.

További információ: www.komposztalo.hu, www.humusz.hu

(Forrás: Komposztálás – otthon és közösségben 5 lépésben, Mit és hogyan szelektál Budapest? 1.rész)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről