Szeptemberben publikálták Amerikában az első olyan kutatást, amely egy életen át génkezelt kukoricával táplált egyedeket vizsgált. Az eredmények – finoman szólva – nyugtalanítóak. Ez a tanulmány csatlakozik a több mint 30 egyéb állatkísérlet listájához, melyek a génkezelt élelmiszerek mérgező és allergiakeltő problémáira mutattak rá. Az emberre gyakorolt hatásra még várni kell.

A tanulmány megállapította, hogy azoknál a patkányoknál, melyeket két éven át az USA élelmiszer-ellátásában elterjedt génkezelt kukoricafajtával etettek, emlőrák, vese- és májkárosodás és egyéb súlyos egészségügyi problémák léptek fel.

A kutatás annyira „kényes” volt, hogy szigorúan titkos körülmények között végezték. A kutatók kódolt e-maileket írtak, a telefonbeszélgetések tiltva voltak, sőt még egy csalitanulmányt is elindítottak, hogy megelőzzék a szabotázst!

A kutatók megállapítása szerint a génkezelt kukoricával etetett nőstény patkányok minden csoportjában 2-3-szor nagyobb volt a halálozási arány és gyorsabb is, mint a kontrollcsoportban. Ez a különbség három GMO-val etetett hímpatkány csoportnál is látható volt.

Minden eredmény hormon- és nemfüggő volt, összehasonlítható patológiai profillal. A nőstényeknél szinte mindig gyakrabban fejlődött ki nagyfokú emlőrák, mint a kontrollcsoportnál. A második leginkább károsodott szerv pedig a hipofízis volt; a GMO és a Roundup-kezelés befolyásolta a hormonális egyensúlyt. A kezelt hímeknél a májpangás és elhalás 2,5-5,5-ször nagyobb volt. A komoly vesebetegségek is általánosságban 1,3-2,3-szor nagyobb mértékben jelentkeztek. A kontrollcsoporthoz képest 4-szer több kitapintható tumor képződött bennük, és jóval gyorsabban is.

A biokémiai adatok nagyon szignifikáns krónikus veseelégtelenséget állapítottak meg; minden kezelést és mindkét nemet figyelve a megváltozott paraméterek 76%-a a vesével volt kapcsolatos. Ezek az eredmények a „Roundup” (gyomirtószer) nem-lineáris endokrin megbontó hatásával magyarázhatók, de ugyanígy a GMO-ban lévő transzgének túlzott hatásával is – nyilatkozták a kutatók.

Az élelmiszereken jelenleg nem tüntetik fel, hogy tartalmaznak-e génkezelt összetevőket, mindenesetre, amikor készételeket fogyasztunk, nagy esélyünk van rá, hogy tudtunkon kívül ez is bekerül a szervezetünkbe.

Miért nem hullunk, mint a legyek?

A patkányok csak néhány évig élnek. Az ember élettartama 80 év körül van, így ezeket a hatásokat sokkal hamarabb fogjuk észlelni az állatokon, mint az embereknél. Az emberi laborkísérletek még csak tíz éve zajlanak, így valószínűleg még évtizedekre vagyunk attól, hogy jegyzékbe foglalhassuk az emberi áldozatokat. A fent említett és hasonló kutatások viszont éppen ezért fontos figyelmeztetések, hogy sürgősen tennünk kellene valamit az ilyen élelmiszerek elkerülésére.

Természetesen a tanulmányt erős tűz alá vették, és világszerte számos kutatási eredményt mutatnak fel, melyek az ellenkező állításokat igazolják. Mindazonáltal kritikus fontosságú, hogy a leghosszabb etetési kutatás mindössze 90 napos volt – ami jóval kevesebb, mint a két év! A fent részletezett kutatásban a betegségek valójában a 13. hónaptól kezdtek fellépni, bár a daganatok és néhány máj- és vesekárosodás a hím egyedeknél már négy, a nőstényeknél pedig 7 hónap múlva jelentkezett.

Fontos lenne tehát, hogy a lehető leggyorsabban óvintézkedéseket vezessünk be, hiszen nehéz pontosan megjósolni, milyen hatással lesznek a génkezelt élelmiszerek a mai ifjúságra, akik gyakorlatilag már életük első napjától kezdve fogyaszthatnak génkezelt ételt, mivel egyes tápszerek is tartalmaznak ilyen összetevőket. Milyen lesz az ő egészségük 10 vagy 20 év múlva? A legtöbb felnőtt egyszerűen még nem eszi olyan régóta a génkezelt ételeket, hogy meg tudja mondani, milyen tényleges hatásai vannak. Valóban 50 évet akarunk várni, hogy lássuk, hogyan hatnak ezek az élelmiszerek az emberi szervezetre és élettartamra?

A témára vonatkozó hírek rávilágítanak arra a komoly károsító hatásara, melyet a génkezelt kukorica gyakorol a környezetére, s arra, hogy a talajpusztítás végső soron megtizedeli az általunk fogyasztott élelmiszerek tápértékét, s ezzel egészségünknek is árt.

Egy tudományos kutatás két illinoisi farmon kimutatta a Monsanto cég YieldGard kukoricájának a nyugati kukorica gyökérférgekkel szembeni ellenállását. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal ezzel szemben elismerte, hogy a Monsanto rovarirtó hatású kukoricája veszített hatékonyságából. Tavaly rezisztens gyökérférgek árasztották el a földeket Iowában, Illinois-ban, Minnesotában és Nebraskában.

Tekintettel arra, hogy a YiedGard nem egészen egy évtizeddel ezelőtt, 2003-ban került a piacra, ez igen rossz hír lehet a farmereknek, akik világszerte génkezelt kukoricát termelnek. Csak idő – s nem is túl hosszú idő – kérdése, hogy kialakuljon az ellenállás. A Monsanto természetesen nem ért egyet ezzel az állítással – szerintük jóval több adatra lenne szükség ennek bizonyítására.

További probléma: Roundup Ready növények

A YieldGard csak egy a Monsanto problémái közül. A Roundup Ready (a szintén a Monsanto által gyártott Roundup márkanevű gyomirtó szereknek ellenálló) növények szuperellenálló gyomokat teremtenek, melyek már nem reagálnak a gyomirtó szerekre. Valójában a probléma olyan nagy, hogy már több, mint 8 millió hold gyapotot, szójababot és kukoricát árasztottak el a gyomok.

Az ellenálló gyomok azonban nem az egyetlen, vagy legrosszabb mellékhatásai a Roundup Ready növényeknek, melyeket genetikailag arra fejlesztettek ki, hogy ellenálljanak a különben halálos mennyiségű glifozátnak – mely a Roundup gyomirtó aktív összetevője.

Alapvető jelek mutatják, hogy maga a glifozán sokkal veszélyesebb lehet, mint bárki, bármikor is gondolta volna. A probléma abból adódik, hogy a glifozán megmarad és felhalmozódik a talajban, és ennek aztán messzemenő következményei lesznek. A glifozán nem csak a talajban immobilizálja a normál fiziológiai funkciókhoz lényeges nyomelemeket, hanem a kifejlődő növényekben, illetve a növényeket fogyasztó állatokban és emberekben is.

A génkezelt növények táplálkozási hatékonysága erősen leértékelődött. Ahelyett, hogy segítenének növelni a tápértéket, a nyomelemek, például vas, mangán és cink mennyisége akár 80-90%-kal is csökkenhet a génkezelt növényekben! A glifozán a növény megfelelő működéséhez és a jó minőségű táplálékhoz szükséges hasznos mikroorganizmusokat is megtizedeli, ugyanakkor segíti a betegséget okozó kórokozók burjánzását.

(Forrás: mercola.com, angolból fordította: H. Orsi)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről