Forró nyári napokon nincs is jobb annál, mint hogy frissítő fagylalttal kényeztessük magunkat. Igen ám, de mennyi kalóriát jelent ez a hűs élvezet? Mi is van valójában a fagylaltban? Minden német mintegy 8 l fagylaltot nyal el évente – mondja a statisztika. Az elfogyasztott fagyalt 85%-át iparilag állítják elő, a maradékot fagylaltozókban készítik, ahol még ma is régi receptek szerint dolgoznak. Napjainkban mintegy 70 féle ízösszetétel ismeretes…

A kedvenc íz még ma is a vanília (18,9%). A csokoládéfagylaltot a fogyasztók 16,6%-a választja. Ezt követi a sztracsatella (9,9%), mivel ebben a földieper az uralkodó íz. A fagyalt hőmérséklete fogyasztáskor mintegy -4°C, de a szánkban +18°C-ra melegszik fel. A gyomorba érve már szinte testünkkel azonos hőmérsékletű. Nem kell tehát „hideg gyomortól” félni.

Már az antik görögöknek is ízlett

A fagylalt messze nem modern találmány. Már Kr. e. 2000 évvel készítettek hűtött finomságot. Gleccserjéghez, vagy hóhoz kevertek gyümölcspépet és tejet. A görögök az Olimposz jegéhez mézet, gyümölcsleveket és bort adtak, és az istenek italaként itták. Mesterségesen hideget csak a 16. századtól tudtak előállítani, így fagylaltot készíteni.

Miből van?

A klasszikus fő összetevők a tej és tejtermékek, a cukor és a tojás, ezeken kívül víz, vaj vagy növényi zsiradék, valamint színezők, ízesítők játszanak szerepet a készítésben. A speciális ízharmóniát a gyümölcsök, a kakaó, mogyoró stb. adják. A fagylalt fajtájától függően vitaminok és ásványi anyagok is találhatók benne. A jégkrém cukorból, tejből, tejszínből vagy vajból készül. A jégkrém legalább 10% tejzsírt is tartalmaz, ez teszi puhává és krémszerűvé.

A tejes fagylalt 70%-a tej, és így az alacsonyabb zsírtartalmú, mint a jégkrém. A nagy tejarány egészséges, mivel a tej sok kalciumot tartalmaz – ez erősíti a csontokat és a körmöket. A tejszínfagylalt 60%-a tejszínhab, ez a fajta fagylalt ezért a 17% zsírral nagyon kalóriadús. A gyümölcsfagylalt cukorból, vízből, friss gyümölcsből, gyümölcspépből vagy gyümölcsléből áll, a gyümölcs aránya legalább 20%.

Egyes gyümölcsfagylaltokban (pl. citromfagylalt) a gyümölcsarány 25%, és savanykás gyümölcsöket (citrom, narancs) tartalmaz.

Kalóriák

A fagylalt „fűtőértéke” 100 grammonként 100-500 kcal. Kalóriaszegények a gyümölcsfagylaltok, valamint a joghurt alapú fagylaltok. A csokoládéból és diófélékből készülő fagylaltokban sokkal több kalória van, a csokoládés jégkrém pedig majdnem 300 kcal-t tartalmaz. A nagy energiatartalom a cukorból és a zsiradékból ered.

A cukortartalom a fagylalt fajtájától függően különösen magas lehet. A jégkrémben ez még magasabb, mivel a hideget kevésbé érezzük édesnek. Jó hír: normál testsúlyú embereknél a táplálkozási szakértők heti 4-5 gombóc fagylaltot nem tartanak veszélyesnek. A nagy zsírarányú fagylaltokat viszont kerüljék azok, akik vigyáznak alakjukra.

Okozhat fejfájást a fagylalt?

A British Medical Journal írása szerint az első nyalás után néhány másodperccel minden harmadik fagylaltfogyasztó szúró fájdalmat érez a fejében. Ilyen fejfájást meleg időben pl. jéghideg italok is kiválthatnak. Ez a „hideg fejfájás” általában nem különösebben rossz és hamar csillapodik. Semmi nem áll tehát útjában a frissítő fagyalt élvezetének!

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről