A boldog ember ritkábban betegszik meg
Az érzelmek és az immunrendszer között közvetlen kapcsolat van: az optimizmus erősíti az immunrendszert. Aki ugyanis sokat nevet, az serkenti a szervezete hormontermelését, azokét a hormonokét, amelyek „lebontják” a stresszt és enyhítik a fájdalmat. Az endorfinok úgy hatnak, mint a morfium. Ezt a tudományos eredményt otthon is könnyű ellenőrizni!
Ön aztán gyorsan meggyógyult – dicséri az orvos betegét. Igen, szigorúan betartottam az utasítást, ami a gyógyszeres üvegen állt. – És mi állt ott? – A palackot jól lezárva kell tartani. Ha most kuncogott egy kicsit, akkor már rögzíthető is az agyi aktivitása.
Pozitív érzelmeknél, mint a boldogság, nevetés vagy izgalom, a homlok mögötti agykéreg, a prefrontális kéreg aktívan részt vesz a folyamatban. Ez az első alkalom, hogy bebizonyították: az immunrendszert befolyásolják az érzelmek.
Pozitív hangulat – több antitest
Richard Davidson, a Wisconsin Egyetem tudósa 52 embert vizsgált. A kísérleti személyeknek, 57-60 éves nőknek vagy legrosszabb vagy legboldogabb élményükről kellett írniuk öt percig. A kutatók rögzítették az agy írás előtti és utáni tevékenységmintáit. Megállapították, hogy a pozitív élmények a prefrontális kéreg bal oldali részét, a negatív érzések a jobb oldali részét aktiválják.
Ezt követően minden résztvevő kapott influenza elleni védőoltást. Több mint hat hónapon át ellenőrizték az orvosok a kísérleti személyek ellenanyagait: azoknak a nőknek, akik a pozitív tapasztalatokról írtak és a kéreg bal oldali része sokkal aktívabb volt, több antitest volt a vérében, mint azoknak, akik a negatív tapasztalatokról írtak.
Endorfin – a szervezet saját kábítószere
Aki már reggel háromszor mosolyog, délben nem ráncolja homlokát, és este énekel, az százhúsz évig él. Ezt a népi bölcsességet bizonyítja számos tudományos vizsgálat.
Tudjuk, hogy a szervezet képes előállítani hormonokat, amelyek bizonyos idegi impulzusokat, pl. a fájdalmat gyengítik vagy elfojtják. Ezek az endorfinok úgy hatnak, mint a morfium. A kocogók ismerik ezt: hosszabb kocogás után beáll egy boldogságérzés, a fájdalom és erőfeszítés feledésbe merül. Tánc közben, meditáláskor, vagy egy vidám szituáció elképzelésekor a szervezetben felszabadulnak a boldogsághormonok.
Nevetésterápia
Egyes kórházakban, különösen a gyermekgyógyászatban az orvosok célzottan nevetésterápiát alkalmaznak, hogy a kis betegek leküzdjék a beavatkozástól való félelmüket. Tudományosan bizonyított az is, hogy a nevető betegeknek kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
Sport, friss levegőn végzett testmozgás, pozitív gondolkodás, nevetés és énekelés – mindenki tehet valamit saját egészségéért, és talán így némely gyógyszeres palack zárva maradhat!
(Németből fordította: Koncz László)
