Duci gyerek is lehet alultáplált

Az 5 év alatti gyermekek körében a haláleseteknek csaknem a fele alultápláltság miatt következik be, a hiányállapot világszerte közel 3 millió kisgyermek életét követeli minden évben. Az alultápláltság, más néven malnutríció a mai napig tévesen él a köztudatban, sok szülő azt gondolja, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált.

Az alultápláltság elsősorban nem a testsúllyal, hanem a szervezet megfelelő energia- és tápanyag-ellátottságával áll összefüggésben, és egyre gyakoribb gondot jelent a fejlett társadalmakban. Az étel világnapján a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a hiányállapot kialakulása az élet első 1000 napjában, sőt, már az anyaméhben megelőzhető.

A minőségi táplálkozás hiánya

2016-ban világszerte 155 millió 5 év alatti gyermeknél tapasztaltak malnutríció okozta visszamaradást, akik közül 41 millióan túlsúlyosak voltak. Az alultápláltság ugyanis nem egyenlő az alacsony testsúllyal, hanem a fejlődéshez és a szervezet megfelelő működéséhez szükséges vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hiányát, azaz a változatos, minőségi táplálkozás hiányát jelenti.

Már az anyaméhen belül kialakulhat

A csecsemők tápanyag-ellátottsága szorosan összefügg az édesanya várandósság előtti és terhesség alatti tápanyagbevitelével. Az alultápláltság legtöbbször már az újszülött világrajövetele előtt megelőzhető lenne, a becslések szerint ugyanis az esetek 50%-ában már az anyaméhben kialakul az állapot.

Egy friss iparági kutatás szerint tíz magyar anyuka közül csupán négyen változtatnak étrendjükön a várandósság során: legtöbben több zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot fogyasztanak, viszont a szénhidrát- és koffeinfogyasztásra kevesebb, mint tíz százalékuk ügyel. A helytelen táplálkozás ráadásul a születési súlyra is hatással van: az alultáplált kismamák sokkal nagyobb eséllyel adnak életet alacsonyabb testsúlyú és kisebb méretű babáknak, mint egészséges társaik.

A várandósság alatti helytelen tápanyagbevitel komoly egészségügyi kockázatokkal jár: visszamaradást okozhat az izomfejlődésben és a baba kognitív képességeinek fejlődésében, valamint a teljes védekezőrendszer kialakulására is káros hatással van. A gyengébb immunrendszer miatt a gyermek a későbbiekben sokkal fogékonyabb lesz a különböző fertőzésekre, és a betegségek lefolyása is hosszabb és súlyosabb lehet – hívta fel a figyelmet az étel világnapján Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A legfrissebb felmérések szerint a korai években kialakult alultápláltság az iskolai teljesítőképességet is befolyásolja: az érintett gyermekek a társaikhoz képest átlagosan 7 hónappal később tudják elkezdeni az iskolát, a tanulmányi átlaguk pedig legalább 0,7 egységgel alacsonyabb, mint az egészséges gyermekeké. A hátrányos helyzetnek köszönhetően felnőttként a munkaerőpiacon is nehezebben helyezkednek el, és megközelítőleg 22-45%-kal alacsonyabb jövedelemből élnek.

Az első 1000 nap

A malnutríció elkerülése érdekében a szülőknek kiemelt figyelmet kell fordítani gyermekük megfelelő vitamin- és energia-bevitelére: az 1-3 éves korosztály esetén ez napi 1100-1300 kcal-t jelent, amelynek 35%-át zsírból, 7-15%-át fehérjéből, 45-55%-át pedig szénhidrátból érdemes fedezni.

A szakértők továbbra is napi ötszöri étkezést ajánlanak, ami három főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és két kisétkezést (tízórai, uzsonna) foglal magában. Arra is érdemes ügyelni, hogy az adott étkezés a napi energiabevitel mekkora hányadát teszi ki: egy kiegyensúlyozott étrendben a reggeli az energiaszükséglet 20%-át, a tízórai és az uzsonna a 10-10%-át, az ebéd a 40%-át, míg a vacsora a fennmaradó 20%-át fedezi.

Hazánkban a háromévesnél fiatalabb babák és kisgyermekek harmada ugyanazt az ételt kapja, mint a szülei, a korcsoport speciális igényeinek azonban sokkal inkább megfelel egy tápanyagokban és natúr ízekben gazdag, valamint kevés sót és hozzáadott cukrot tartalmazó étrend. A vitaminpótlás terén is hiányosságok mutatkoznak: bár a vas- és D-vitamin-hiány igen gyakori, a D-vitamin napi adása az első születésnap után csaknem a felére csökken, vaskészítményeket pedig szinte egyáltalán nem adnak babájuknak a magyar anyukák.

Ha a gyermek szellemi vagy fizikai fejlődésében bármilyen zavart, eltérést észlelünk, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, és persze mindenekelőtt fontos figyelmet fordítani a megelőzésre. Ha az élet első 1000 napjában (tehát már a fogantatás pillanatától) megfelelő tápanyagokhoz jut a baba, nemcsak az alultápláltság, hanem számos felnőttkori népbetegség, például a cukorbetegség, az elhízás, vagy a szív- és érrendszeri betegségek is megelőzhetők – foglalta össze Kubányi Jolán.

További információt és segítséget találnak ide kattintva.

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés