A hipnózis lehetőségei és korlátai

Az utóbbi másfél évtizedben megszaporodtak az önjelölt hipnoterapeuták és korregressziós hipnózist – lelki időutazást – ígérő, magukat „gyógyító”-nak hirdető személyek. Ám az amatőrök, a sarlatánok ténykedése soha nem azonosítható az igazi szakemberek munkájával.

Külföldről – főként a volt Szovjetunió utódállamaiból – több hipnotizőr tűnt fel a szórakoztatóiparban, ők színpadi vagy cirkuszi produkcióként mutatják be „tudományukat” a publikumnak. Eközben kevesebb feltűnés mellett működnek olyan terapeuták is, akik tudományos alapon, megfelelő szakmai ismeretek birtokában sokféle bajt, betegséget gyógyítanak hipnózissal.

A hipnózishoz hasonló, szuggesztív gyógyeljárásokat már a négyezer évvel ezelőtti egyiptomi papirusztekercsek is megemlítik – magyarázta dr. Bányai Éva, az Európai és Nemzetközi Hipnózis Társaság elnöke. A gyógyító templomok papjai a hipnózist leginkább fájdalomcsillapításra alkalmazták. A módszer évezredeken keresztül összekapcsolódott a vallásokkal, ezért misztikum vette körül. Kétszáz éve F. A. Messmer elsőként kereste a hipnózis tudományos magyarázatát, és általa lerakta a modern felfogás alapjait.

Ma a hipnózis – a legszélesebb szakmai körökben elfogadott nézet szerint – beszűkült tudatállapotnak tekinthető, melynek során a hipnotizőr korlátozza a hipnotizálandó személy figyelmét. A múlt században a koncentráció elérésére a drasztikus módszerektől sem riadtak vissza: nemegyszer a hipnotizálandó személy háta mögött pisztolyt sütöttek el, hogy a figyelme azonnal egyetlen pontra szűküljön le. A cirkuszi mutatványosok néha még ma is hasonló módszereket alkalmaznak.

Fájdalmat csillapít, dohányzásról szoktat le

A modern orvoslásban helye van a hipnózisnak. Fájdalomcsillapításra, tünetek enyhítésére és kisebb műtéteknél is alkalmazzák. Főként olyankor, ha a beteg más módon nem altatható vagy érzésteleníthető. Száz évvel ezelőtt a hipnotizőr elsősorban a tünetekre koncentrált, ma a lelki hátteret is próbálja feltérképezni. Az agy ébrenléti, erős kontrollja az álom határán gyengül, a gátlások oldódnak, a páciens többet tár fel önmagából. Az alany gyermekibbé, nyitottabbá válik, kritika nélkül fogadja el a terapeuta utasításait.

A hipnózist sikerrel alkalmazzák a szenvedélybetegek leszoktatásánál, a lelki eredetű testi betegségek – mint például a gyomor- és nyombélfekély, a magas vérnyomás vagy az asztma egy fajtája – gyógyításában, továbbá az evészavarok, a kóros soványság, elhízottság kezelésében. A szorongó, fóbiás és pánikbetegek, a depressziósok tünetei is mérsékelhetők a segítségével.

Magyarországon az orvosi egyetemek klinikáin és a nagyobb vidéki kórházakban szinte mindenhol dolgoznak hipnoterapeuták. Sőt az utóbbi időben egyre több családorvos is szerzett ilyen irányú képesítést. A belgyógyászaton, a szülészeten, a pszichiátrián, a szájsebészeten – a gyógyászat szinte minden területén – alkalmazzák ezt a fájdalomcsillapítási, érzéstelenítési módszert.

Nemcsak gyógyít, árthat is

Az avatatlan, sarlatán hipnotizőr bajt is okozhat. Előfordul, hogy a tömeges, mutatványszerű hipnózis után a nézők közül néhányan a pszichiátrián kötnek ki. A gyenge lelki alkatú, pszichés betegségre hajlamos ember a kellő körültekintés és szakmai tudás nélkül végzett hipnózis hatására megbetegedhet, hallucinálhat. A csoportos hipnózis további veszélye lehet, hogy régen elfeledett, rossz emlékeket hoz a felszínre. Olyanokat, amelyeknek a súlyával képtelen megbirkózni a hipnotizált.