Huna meditáció

A huna több ezer éves gyakorlati spirituális tan, melyet a pszichológia mély ismerete és megérzése jellemez. Szó szerinti fordításban titkos tant jelent, és az egyik legrégebbi és leghatásosabb spirituális technika rendszerét takarja, amit a beavatottak alkalmaztak.

A tudat három rétege

A tudat megértéséhez és az Én-fejlesztő munkához használták. Az első fontos tudnivaló a tudat és annak rétegei. A tudatalatti, a tudatos és a tudatfeletti tudat. Ezeket a kifejezéseket a nyugati pszichológia csak néhány évtizede ismeri. A kahunák már évezredekkel ezelőtt nemcsak ismerték a tudat rétegeit, hanem értették is annak együttes kölcsönhatásait. Ezt a három réteget „az ember három elkülönült Énjének” tekintik.

A tudatos tudatréteget középső énnek nevezik. Ez képes logikusan gondolkodni, és a gondolatait mások által érthető formákban kifejezni. Van beszélőképessége és akaratereje, amellyel befolyásolhatja a tudatalattit. Nincsen azonban emlékezete, és ebben teljesen a tudatalattitól függ.

A tudatalatti tudatréteget alsó énnek nevezik. Ez az a részünk, amelynek a jelleme organikus, közel áll az állatokra jellemző ösztönökhöz. Felelős a test fizikai funkcióiért, annak növekedési, fejlődési folyamataiért, anyagcseréjéért, légzéséért, öntisztításáért, ösztöneiért, reflexmozdulataiért, tehát a test összes funkciójáért. Ám kivétel az izmok tudatos mozgatása, mely a középső én hatáskörébe tartozik.

Az alsó én – az érzelmi életért is felelős – logikus gondolkodási képessége az állatokhoz hasonlóan minimális és a következtetés képességére korlátozódik. Az alsó én óriási memóriaraktár. Nemcsak azt tárolja, ami már velünk megtörtént, beleértve az elmúlt eseményekhez társuló érzelmeket, hanem az evolúció során összegyűlt össztudást is. Az alsó én az érzelmek által fejezi ki magát.

A kahunák a tudatfelettit felső énnek nevezik. Ez egy mindent felölelő tudat, amely a legfejlettebb szint az evolúciós folyamatban. Ez az Ember isteni mivolta, mégsem azonosították Istennel. A felső énnek egyéni jelleme van, úgy, mint a szikrának, amely egyfelől a Tűz része, de másfelől el van tőle különülve. A felső én csak az emberi lényekhez tartozik. És neki köszönhetjük transzcendentális szükségletünket, a végtelen, örök boldogság utáni vágyat. Ez a mi intuíciónk.

Több vallási hagyomány az egyénhez tartozó védőszellemként vagy védőangyalként ismeri a felső ént. A huna a felső ént két lény, egy hímnemű és egy nőnemű tökéletes egyesítésének formájában ábrázolta. Más szóval egy felső lényként, mely női és férfi jellemekkel egyaránt bír.

A felső énnél is magasabb szintek

A kahunák ismerték fel a felső énnél is magasabb szinteket, de gyakorlatban nem foglalkoztak azokkal, egyrészt azért, mert emberi szintjüket alkalmatlannak tartották az ilyen, még meg nem tapasztalt energiák felfogására, másrészt azért, mert minden kívánt eredményt el tudtak érni a felső énnel kommunikálva, az egyszerűbb technikák segítségével.

E három Ént három összefüggő, de bizonyos fokig önálló lénynek tekintették. A három Én legfontosabb jellemzői: Az alsó én az érzelmek világa, a test funkcióinak felelőse és a memóriabank, mely képtelen értelmezni az ott elraktározott emlékeket. Az alsó én rögzít és megőriz minden minket érő hatást, benyomást és megrendülést. A középső én feladata a logikus gondolkodás, az akaraterő, az izmok tudatos mozgatása, és az alsó én feletti kontroll. A középső énnek nincsen memóriája, és e téren szorosan együttműködik az alsó énnel, mely azonnal a rendelkezésére bocsátja a szükséges emlékeket, Azokat a középső én gondolatok és fogalmak formájába önti. A középső énnek nincsenek érzelmei.

A felső én az, amit a modern pszichológia szupertudatnak nevez. Ő a fejlődési folyamatban messze túlhaladja a két alsóbb szintet. Neki van a legnagyobb értelmezési képessége. Ismeri a jövőnket, és képes változtatni rajta. A felső én az a hely, ahová a mindennapi életben csak kevesen tudnak eljutni, illetve kommunikálni vele. Az emberek többségének csak ritka, intuitív pillanatai vagy szórványos prófétikus álmai nyújtják a szűk betekintést a felső én birodalmába.

A szülői lélek

A kahunák a felső ént a teljes bizalomra méltó szülői léleknek nevezik. Ebben a kifejezésben kódolva van a teljes meggyőződés arról, hogy a felső én bölcsessége kizárólag a mi javunkra hivatott létezni. Emellett a teljes jin-jang harmóniát mutatja be, mivel a szülői kifejezés kétneműségre utal.

A három Én közötti kommunikáció és harmónia a huna imatechnikák hatékonyságának a lényege. A huna egyik legfontosabb felfedezése az, hogy a középső én képtelen közvetlenül kommunikálni a felső énnel. Ez csak az alsó én közvetítésével lehetséges. A huna szerint minden ima vagy jókívánság, függetlenül attól, hogy kihez van irányítva, csak a felső énhez találhat, amennyiben az alsó én feltölti életerővel és érzelmi töltéssel. E nélkül a száraz, érzelmektől mentes imák nem találnak meghallgatásra. A huna első alappillére tehát, hogy a tudatos én csak a tudatalatti énen keresztül kommunikálhat a tudatfelettivel. A második alappillére pedig, hogy az ima hatékonyságához a felső én szintjén nélkülözhetetlen az életerő. Ezt a polinéz népek mánának nevezik. A máná szó a szanszkrit pránának, a kínai csinek, a görög pneumának vagy a héber ruának felel meg, és az egyetemes, mindent átható életerőt jelenti.

Forrás: http://www.photo4u.hu/gabilla/index.html