A Merkúr archetípusa

Görög megfelelője, Hermész az emberekkel legbarátságosabb isten a görög mitológiában. Nemcsak az istenek követe és kommunikátor, hanem a lelkek vezetője is. Ő a közvetítő az alvilág (Hadész birodalma – l. tudattalan) és a fenti világ (Zeusz birodalma – l. tudat) között.

Továbbá Hermész a hírvivő az emberi és isteni szféra között.

Jelképei: a szárnyas saru, szárnyas kalap, a varázspálca (kaduceus). A kaduceus összetett jelkép. Szemben Aszklépiosz, a gyógyító isten varázspálcájával, ahol egy kígyó tekeredett, Hermész varázspálcáján két kígyó tekeredik egymással szimmetrikusan: maszkulin szellem – feminin lélek, halál és újjászületés, a DNS-lánc kódolt információjának szimbólumaként.

„Hermész jár a halandók közt, meg az églakók közt” – olvashatjuk egy Hermész-himnuszban. Hermész nemcsak horizontálisan mozog (azaz azonos szinteken közvetítő), hanem vertikálisan is. Kapcsolatot teremt az Olümposz istenei (az absztrakció mentális világa), az emberi világ (az Ego világa), illetve Hadész alvilága (a tudattalan világa) között.

Kapcsolat az Egóval

C. G. Jung kategóriáiban gondolkodva, Merkúr/Hermész az ún. Én-komplexum része. Mind a külvilágból, mind a tudattalan világából csak az tudatosulhat, amivel az Én (a Nap) kapcsolatba lép. E kapcsolat megteremtéséhez szükséges percepciós eszközök leképeződése az asztrológia jelképrendszerében a Merkúr archetípusa. A Merkúr segítségével az Egó egyrészt kapcsolatot teremt a külvilággal (Jung ektopszichés funkciók működéseként írja le), másrészt aktívan vagy passzívan kapcsolódik a tudattalan bizonyos folyamataihoz (Jung endopszichés iránynak nevezi).

Következésképpen a Merkúr az Egó eszközeként, a tudat alkotórészeként értelmezhető. Tulajdonképpen azokat a percepciós eszközöket képviseli, amelyekkel a tudatos én felfogja és megérti a külső világot, és értelmezi a tudattalan szféra folyamatait.

A Merkúr az asztropszichológiában a gondolkodás, a rendszerező értelem képviselője. A horoszkópunkban jelzi, miként tanulunk, hogyan gondolkodunk és beszélünk, hogyan dolgozzuk fel benyomásainkat és tapasztalatainkat. A szubjektív benyomásokat a tárgyszerűség rangjára emeli. Jegybeli helyzete és aspektusai jelzik, mire figyel fel a személyiség, hogyan dolgozza fel a külvilág hatásait, és hogyan közvetíti a gondolatait. Mindazonáltal önmagában a Merkúrt nem szabad túlértékelni, hiszen a Nap (Ego) és a Merkúr (az Ego percepciós eszköze) együtt tudati jelölők.

Verena Bachman szerint akkor használjuk a Merkúrt autonóm módon, ha ismerjük észlelési csatornáinkat és használjuk őket; ha tudjuk, hogyan működik ez az észlelési csatorna nálunk; ha kihasználjuk speciális, csak ránk jellemző gondolkodásmódunkat; ha meg tudjuk értetni magunkat, azaz találunk megfelelő formát a mondanivalónkhoz; ha a kommunikációnkkal kapcsolatot tudunk teremteni.

Sorozatunk megszokott módszere szerint válasszunk ki néhány jellemző fogalmat a Merkúr archetípusának analógiasorából.

Kommunikáció

A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd. A közlésnek a beszéd csak egyik formája, s a beszédet is többféle közlésforma kíséri. Kommunikál, vagyis közöl valamiről valamit, valamilyen csatornán (írás, telefon, e-mail, füstjelek) keresztül, valamilyen kóddal (jelek, szavak), valakinek. Egy köznapi kommunikáció lehet látszatközlés, tényközlés, véleményközlés, érzelemközlés és énközlés.

Mindez történhet gesztussal, mimikával, testtartással, hanghordozással, beszélők közti távolsággal, beszéd közbeni mozgással. A kommunikáció egyénít minket, miközben vannak társadalmi rétegekre, kultúrákra jellemző kommunikációs formák is. A kommunikáció nem csupán információcsere, hanem elsősorban kölcsönös megértés. A kommunikáció résztvevői nemcsak a külső (az objektív), hanem a belső (a szubjektív) világhoz is viszonyulnak.


Ismeretrendezés

Világunkban (és ismereteinkben) annak valamilyen fokú rendezettsége nélkül könnyen eltévedünk. Szétesünk, ha munkánkban, életvitelünk megszervezésében, a kapcsolatainkban való eligazodásban nincs jelen az ismeretrendezés, az áttekintési képesség.

Nem elég csupán befogadnunk az információkat, benyomásokat. Törekednünk kell arra, hogy ismereteink valamilyen (ránk jellemző) rendszerben összeálljanak. Motiváltak vagyunk tehát a rendszerezésre és az átlátásra. A motiváltság erőssége természetesen egyénenként különböző és nem függ össze a tudás mértékével. Akinek erős az ismeretrendezési motivációja, annak fontos, hogy a világ számára lényeges részét átlássa és ellenőrizze. Vannak, akik mindent rendszereznek és osztályoznak, és vannak, akiknél a rendszerezés csak az élet egy-egy kitüntetett területén érvényesül.

Ismeretrendezési vágyunk mellett szükségünk van egy ismeretrendezési célra is. Cél nélkül az igényünk csupán belső késztetés marad, eredmény nélkül. Látnunk kell tehát, hogy milyen elv alapján rendezünk.

Az ismeretrendezési igényen és a rendező elven túl szükséges az ún. „ismeretrendezési megfeleléskészség” megléte is. Ez azt jelenti, hogy a készen kapotthoz képest csak akkor tudunk újat létrehozni, ha önmagunk rendezzük az ismereteinket (hozzáadás, antitézis, vita). Máskülönben csak megtanuljuk mások rendszereit.

Lélekvezető

Elöljáróban annyit, hogy az asztrológia két jegyhez – az Ikrekhez és a Szűzhöz – sorolja uralmi planétaként a Merkúrt. Peter Orban, amikor a Merkúr/Hermész két aspektusáról ír, az extrovertált irányú, ismeretszerző Ikrek Merkúrról (horizontális mozgás – ismeret), illetve a belső ismeretek irányába forduló, introvertált Szűz Merkúrról (vertikális mozgás – lelkiismeret) tesz említést. Ez utóbbi megközelítésben bukkan fel a lélekvezető Hermész alakja, akit „pszükhogógosz”-nak (lélekvezetőnek), illetve „pszükhopomposz”-nak (lélekterelőnek) hívtak.

Kerényi Károly utal a Görög mitológia című művében Hermész (játék, csalás, szárnyas kalapok, hírnökök, játék sípon és furulyán) különös ősi eredetére, titán őseire. Leírja, hogyan lesz az „ős-gyermekből” az olümposzi istenek egyike, aki eredetében és későbbi pozíciójában, valamint működésében összeköti a mélységet, az archaikus eredetet a magassággal. Az Odüsszeia óta szárnyas küldött, az istenek követe, angelos (angyal) is. Hermész tehát komplex, ellentmondásos, archaikus és isteni.

A latin Mercurius alakja csak a görög Hermésszel való azonosítással gazdagodott a lélekvezető szereppel. Ez a jelentéstartalom az archaikusabb görög Hermész sajátja. Érdemes megemlíteni, hogy a keresztény mitológia Mihály arkangyala is pszükhogógosz (lélekvezető), aki bizonyos mértékben átvette Hermész szerepét, sőt a későbbi keresztény korszakban Merkúr templomait is megörökölte. A különbség kettejük között annyi, hogy míg Mihály arkangyal mérlegre teszi a lelkeket, addig Hermész soha nem ítélkezett.

Sorozatunk következő részében többek között az Erószt is jelképező Vénusz archetípussal ismerkedünk meg.

Tick Ervin
asztrológus
Stellium Asztropszichológia
Tel.: (30) 534-9183
www.stelliumpress.hu

(Felhasznált szerzők: Verena Bachman, C. G. Jung, Kamarás István, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, Kerényi Károly, Peter Orban, dr. Süle Ferenc)

(Következik: A Vénusz archetípusa)

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés