A férfidominancia etológiai gyökerei

A szociális vonzódás az embercsoportokat összetartó jelentős kohéziós erő. Az emberek különböző rokoni, nemzetségi, kor- és ivari csoportjai között eltérő motivációs tényezők determinálják ezeket a kapcsolatokat. Lássuk mindennek a történelmi, etológiai gyökereit.

Az archaikus társadalmakban kialakult munkamegosztás szerint a nők szerepe a család, a tűzhely, a gyermekgondozás, míg a férfiak feladatát a csoport territóriumának a védelme, a zsákmányszerzés, a vadászat képezte.

Nők perifériás látása, férfiak „csőlátása”

Ennek megfelelően fejlődtek, alakultak ki egyes tulajdonságaik, képességeik is az evolúció során. A nők fejlett perifériás látását például a gyermekek tevékenységének folyamatos nyomon követésére, a családi fészket érő veszélyek érzékelésére, míg a férfiak „csőlátását” a zsákmány felfedezésére és elejtésére való folyamatos koncentrációra vezetik vissza.

A férfiak tevékenységüket tehát elkülönülten, egymással szoros együttműködésben végzik, és ez egyes törzsekben abban is megnyilvánul, hogy kialakult a „férfiházak” intézménye, ahol csak a férfiak laktak, és ahová a nőknek tilos volt belépniük. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a hazai közösségekben sokáig és talán még ma is a kocsma intézménye volt a férfiak által preferált és privilegizált hely, ahová a nőknek és a gyermekeknek a kialakult társadalmi szokások, előítéletek miatt nem volt ildomos belépni.

Titkos férfitársaságok

Már az ősi társadalmakban, de a modern közösségekben is megjelentek a különböző titkos férfitársaságok (pl. a szabad kőművesek társasága vagy szakmai közösségek, pl. a céhek, amelyek a nőktől való elkülönülésen, a férfibarátságon, a domináns csoport szövetségén, a hierarchián, az agresszión, a valós vagy feltételezett hatalmon alapultak.

A modern társadalmakban ez a folyamat nem mérséklődött. A pártokban, az állami szervekben, a vallási szervezetekben, a tudományos életben kimutatható a férfiak vezető szerepe, szövetsége és egyfajta elkülönülése, noha erős társadalmi és kulturális nyomás irányul a „férfiuralom” megszüntetésére. Ennek a társadalmi mozgalomnak köszönhetően megszületett emancipáció sem változtatott alapvetően a nők helyzetén. Tulajdonképpen ennek is a „vesztesei” lettek, mert az egyenjogúság kivívásával többszörös terhet rakott rájuk a társadalom. Elvárjuk tőlük, hogy kedvesek, családszeretők legyenek, ,szeressék az „erősebb nem” tagjait, legyenek jó anyák, barátok és kitűnő munkatársak!

Mi a baj a feministákkal?

A női választójog kivívása sem hozott létre például elkülönült, a nők által dominált politikát, politikai mozgalmakat. A női szavazók is a férfiak által vezetett politikai csoportokra szavaznak. Nem alakultak ki olyan politikai mozgalmak sem, a feministákon kívül, amelyeket döntően nők vezetnének. Ezzel pedig az a probléma, hogy kizárólag a saját bajaikkal vannak elfoglalva, nem tudtak össztársadalmi ügyekhez felnőni, a teljes lakosságot megszólítani. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nőkből hiányzik az a vonzerő, az az inspiráció, ami a férfi vezető köré képes gyűjteni a többieket.

A két nem biológiai, szellemi tulajdonságai közötti különbség nem indokolja a férfidominanciát. A főemlősökre jellemző hím-hím kapcsolatok, barátságok, szövetségek és a szövetségek által gyakorolt hímdominancia az emberi faj evolúciója során is fennmaradt, vagyis nem puszta tanult kulturális különbségek hozták létre a férfikötődést, a férfidominanciát, hanem mélyebb genetikai okok is szerepet játszanak.

Gyerekek bandái

A férfikötődések evolúciógenetikai hátterét látszik igazolni az a körülmény, hogy a személyiségfejlődésben is kimutathatók. Mindannyian ismerjük a pubertáskorú gyermekeknél kialakuló banda szervezeteket, gengeket, amelyek kizárólag nemi kötődés alapján szerveződnek.

A férfikötődés biológiai háttere egyetlen kulturális mechanizmust sem indokol a társadalom gyakorlatában, pusztán magyarázza őket!

Gere Tibor, Gere Zsolt

Prof. Dr. Gere Tibor a Magyar Tudományos Akadémia doktora,
természetgyógyász, reflexológus, addiktológus,
fül- és elektroakupunktőr, bioenergetikus
Tel.: (20) 345-1603

(Forrás: Etológia-Viselkedéstudomány-Behaviour)