A tavaszi ünnepek a természet ismételt megújulását, a tavasz előcsalogatását, az élet folytatását jelentik. Meg persze a sok jó ételt-italt. Segítsünk a szervezetünknek, készítsünk könnyebb, egészségesebb fogásokat, és ha mégis túlettük magunkat, kérjük a növények segítségét!

Nagyböjtkor – hamvazószerdától Húsvét vasárnapig – a vallási hagyomány szerint kerülni kellett a húsos, zsíros ételeket, helyette vaj, olajok használata volt megengedett. A századfordulón még ismerték a „negyvenölést”, ami annyit jelentett, hogy Hamvazószerdától számítva 40 napig naponta csak egyszer étkeztek. A magyar konyha választékosságának köszönhető az, hogy ez alatt az idő alatt is megfelelő étkek kerülhettek az asztalra, így főzelékfélék, olajjal készített káposzta, aszalt gyümölcsök, babból készült ételek, tésztafélék, kalácsfélék, tojásos ételek.

A kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepén, Nagypénteken emlékezik Jézus halálára. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen beépült – a tavaszkezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő pogány tavaszváró, -előcsalogató szokásokkal, mint amilyen például a barkaszentelés szokása. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodás. Bizonyos tilalmak is kapcsolódtak ehhez az időszakhoz: a föld szántása, szárnyas állat levágása tiltott volt. Húsvétkor aztán a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás-, kenyérszentelés. A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen teremjen. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma. A húsvét hétfői locsolás a lányok egészség- és szépségvarázslása volt.

A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek sokszor erőszakos, indokolatlan túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági” etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is.

Kínáljunk egészséges ételeket, italokat!

A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a hagyományoknak is megfelelnek, de mégsem terhelnek bennünket, a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, a tavaszi ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé, újszerűvé, élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A konzervatív ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbakká válnak, ha ízletes, zöldízű, aromás ételeket kapnak a hagyományos ételek mellett.

A húsvéti asztalra ajánlom a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercset. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojás sárgájával, egy gyermekkanál reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót).

Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermeklácfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat tehetünk.

A metélőhagymás keveréket tölthetjük paprikába, előzőleg kivájt paradicsomba is. Szép látványt nyújt, érdekes ízeket varázsolhatunk elő. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel tálalhatjuk a vendégeknek.

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is tisztítja. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.

A húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük el az ünnepi csalánlevest medvehagymával. Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt, egy tojás sárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.

Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban, (ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk). A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojás sárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgépben pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.

Árpagyöngy leves medvehagymával és petrezselyemmel

Hozzávalók: 10 dkg árpagyöngy (előző este áztatott), petrezselyem zöldje apróra vágva, újhagyma (vékony karikákra aprítva), egy levél medvehagyma (csíkokra vágva), egy liter sonka főzőlé, egy meghámozott burgonya, fűszerek.

Elkészítés: előző este áztassuk be a többször megmosott árpagyöngyöt. Egy újhagymát kevés olívaolajon megpárolunk. Amikor már puha, beletesszük a laskára vágott medvehagyma levelet, fél perc további párolást követően felöntjük a sonka főzőlevével, és beletesszük az egész burgonyát, valamint a beáztatott árpagyöngyöt mindenestül. Megkóstoljuk, fűszerezhetjük néhány csipet fehér borssal, őrölt köménnyel, majoránnával. Amikor a burgonya teljesen megpuhult, kivesszük és villával összetörjük, majd visszatesszük a levesbe. Addig főzzük, amíg az árpagyöngy puha lesz. Tálalás előtt az apróra vágott petrezselymet a tányérok aljára tesszük, arra szedjük rá a forró levest.

Miért egészséges, kinek ajánlható az árpagyöngy fogyasztása?

Az árpagyöngy (árpa) gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B5-, B6), ásványi sókban, kalciumban, vasban, foszforban, káliumban, szilíciumban, fehérjékben, keményítőben. Jó az emésztésre, székletlazító, oldja a székrekedést, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, csontokat erősítő, lúgosító hatású. Hatásos gyomorrontásra, ajánlható vérszegénységre, emésztési nehézségek esetére, vastagbélgyulladásra, hólyaghurut, vesegyulladás és más gyulladásos folyamatok esetén. Könnyű emészthetősége ideális kisgyermekek, szoptatós kismamák, idős, gyenge, beteg emberek táplálására is, mert roboráló hatású. A szellemi tevékenységet végzőknek, stresszes embereknek foszfortartalmával segít.

Alkoholmentes, különösen gyermekek számára ajánlott italok:

Almalé (3-4 almából készítsük) egy kávéskanál reszelt tormával, egy evőkanál hársmézzel, az almalével azonos mennyiségű forrásvízzel összekeverve egészséges italt kapunk.

Almalé (3-4 almából) sárgarépa levével, nyírfavízzel, forrásvízzel hígítva, egy evőkanál akácmézzel, kicsi citromlével ízesíthetjük.

Nyírfavíz (nyírfavirics) 2 dl, almalével (3-4 almából készült) forrásvízzel hígítva. Egy-két karika citrommal, kevés akácmézzel ízesíthetjük.

Citromfűből (Melissa off.) készített italt különösen reggelre vagy a délelőtti órákra javaslom elfogyasztani. Elkészítése: 1 l vizet forraljunk fel, majd ízesítsük mézzel és kevés citrommal. Ezt a limonádét még melegen öntsük rá egy szál citromfűre és két-három szál frissen szedett fodormentára (vagy borsmentára). Fedjük le, és legalább 10 percig hagyjuk kioldódni a friss gyógynövények hatóanyagait, illóolajait. Kiváló italt kapunk, amely frissít, áthangolja az idegeket, serkenti az emésztést, oldja a bél és a gyomor görcseit, és nem utolsósorban finom ízű. Gyermekeknek is adható akár melegen, akár lehűtve.

20 dkg szárított csipkebogyót mozsárban törjünk össze. Egy l korábban felforralt, langyosra lehűtött vízzel áztassuk egy éjszakán át. Ezután leszűrjük, házi mézzel édesítjük, néhány citromkarikával feldíszítjük, és máris fogyaszthatjuk a szép piros színű italt.

Mit tehetünk, ha mégis túlterheltük magunkat?

Előfordulhat, hogy igyekezetünk ellenére megtörténik a baj, mégis „bűnöztünk”, túlterheltük emésztőrendszerünket. Akkor a következő gyógynövények segítségére számíthatunk.

Borsmenta: mentol tartalmú illóolaja és további komponensei tompítják az emésztőrendszeri görcsöket. Szélhajtó, a rossz emésztés ellenszere. Segíti az epetermelést, ezzel pedig tehermentesíti a máj munkáját.

Borsmenta tea elkészítése: 1 csapott evőkanál borsmentát 2 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, majd lefedjük. 15-20 perc áztatás után leszűrjük, és étkezések előtt 15-20 perccel lassú kortyokban elfogyasztjuk.

Emésztésünk serkentésére a következő arányban javasolható tea elkészítése és fogyasztása:
kakukkfűvel (6),
édesköménnyel (1),
ánizsmaggal (1) keverjük a
borsmentát (10).

Epebántalmaknál a
borsmenta (10) hatását
gyermekláncfű (10), és
apróbojtorján (3),
kakukkfű (3),
kamilla (1) kiegészítésével erősíthetjük.

A zsíros ételtől megrekedt epeutakban az epefolyadék a tea fogyasztásával jobban felhígul, folyamatosabban áramlik, a tea hatóanyagaival a gyulladást gátló és fertőzés elleni hatások is érvényesülnek majd.

Mindkét tea elkészítése megegyezik a borsmenta teáéval, vagyis a fenti keverékek egyikéből egy evőkanál mennyiséget forrázzunk le, áztassuk 15-20 percig, majd fogyasszuk a leírt módon.

A teákat ne édesítsük, étkezések előtt 20 perccel kortyolgassuk el (naponta két alkalommal). A teák fogyasztása mellett nagyon fontos a nehéz, zsíros ételek, füstölt, vagy konzerv készítménye elkerülése a teljes gyógyulásig.

A megterhelt emésztőrendszert helyreállítani nehezebb és kellemetlenebb, hosszabb időt igénylő folyamat, mint mértékkel bánni a „jó” falatokkal, italokkal.

Ezért aztán minden kedves olvasót mértékletességre kérek, valamint arra, hogy keressék meg az egészséges, energiát adó ételek fogyasztásának lehetőségét a gyógynövények világában.

Kellemes húsvéti ünnepet kívánok!

Felhasznált irodalom: Farkas Kata: Hazai ízek, falusi ünnepek (1986.), Molnár V. József: Kalendárium (1998.)

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Életmód-tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről