Parlagfű: árt vagy használ? (2.)

A parlagfű pollenje védőburokban „közlekedik”, ezért nem allergizál. Ezt a burkot azonban az ember tönkreteszi, emiatt lett közellenség e növényből. Mi lehetne a megoldás?

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyező ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, a fékbetét, kuplungbetét pora stb. A közutaktól számított 50-80 m-en belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is.

Az út mellett mérgezettek a növényekAz ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, ha minden út mellett kb. 50 m széles, minden gyár, légszennyező üzem mellett kb. 100 m széles erdősávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegőt. A parlagfű irtása helyett mozgalmat kellene indítani: „Erdősávot az utak, a gyárak mellé!”

Mi árt, mi nem?

A közönséges dízelmotorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb, „korszerű” HDI, TDI dízelmotorok üzemanyagát olyan finom szemcsékké porlasztják, amelyeket már nem szűrnek ki a csillószőrök, hanem a tüdőnkbe belekerülve ott lerakódnak és megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők stb.) is feldúsulhatnak, de enélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

A természetes életmód, a természetes ételek adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, amit tettünk, törvénysértő, akkor megbüntetnek, ugyanis a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól – de a felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A „jó” étel, vércsoport szerint fogyasztva, védi az emberek egészségét és szaporodóképességét!

A "gyönyörű, friss" hús...Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék – gomba, tojás stb. – fogyasztását is. Ez még a bio húsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek annak szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok – én is az vagyok már 16. éve – a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madárinfluenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!

Feltételt szabunk a szeretetnek

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma, és a lélek megbetegítheti, meg is gyógyíthatja a testet.

Az emberiség legnagyobb megtartó ereje a szeretet, ami annyit jelent, hogy elfogadom a másikat, a másságot, azaz szeretem. A szeretettel gyógyítani lehet magunkat is, mást is. Magunkat is szeretni kell. El kell fogadtatni magunkat a világgal. Örülni kell annak, hogy egyáltalán vagyunk, élünk.

A civilizálódás, az urbanizáció sajnos távolabb sodorta egymástól az embereket, a szeretet helyett a harag, a gyűlölködés, az irigység, a közömbösség dominál. Minél kevésbé tudja valaki elfogadni a másikat, tudata alatt az énje is válogat, hogy kit szeret, kit nem. Erősen válogatnak az emberek azok közül, akiket szeretni lehetne. Akiket nem szeretnek, azokra „allergiásak”, mérgesek. Tüsszögéssel, köhögéssel fejezik ki, ha valakit vagy valamint nem tudnak elfogadni, szeretni. Persze ezt nem szemtől szembe teszik, ahhoz nem elég bátrak (főnökök, rokonok).

Akkor is szeret, ha belerúgunkAz el nem fogadott dolgok, helyzetek, személyek helyébe alacsonyabb tudati síkú dolgokat helyeznek, amelyek nem tudnak visszavágni, ilyen például a virágpor, a kutya-, macskaszőr, a szőnyegpor, a poratka, ásványi anyagok, gázok, gőzök stb. Ezek az emberek tudat alatt védekeznek a szeretet ellen, mert nem bírják elviselni annak terhét, mivel akkor nekik is viszontszeretniük kellene. Allergiások másokra és mindenre. (Javasolom elolvasásra Don Miguel Ruiz: A toltékok ősi bölcsessége c. sorozatának könyveit.)

Sokan vágynak a szeretetre, ezért tartanak kutyát. A kutyába bele lehet rúgni, meg lehet szidni, akkor is szereti a gazdáját. A gazda, ha ugyanazt tenné a társával, nem kapna szeretetet tőle. Az emberek nem tudnak úgy szeretni, hogy „Szeretlek! Mi közöd hozzá!”, hanem várják a viszontszeretetet, feltételeket szabnak, elvárásaik vannak stb.

Akár virágporfelhőben is járhatnánk

Minél inkább szeretettel közelítünk élő és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükröződik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe!

A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhető meg az allergia, az asztma, és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki, és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk tőle, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik.

Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk.

Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani. Ez a növény is a természet része, és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének (az ürömfélék, a libatop, a nyírfák), és még sorolhatnám a növényeket, míg végül nem volna körülöttünk természet, mivel a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza stb. pollenjeire is érzékennyé válna. Így lassan kipusztulna az emberiség is.

Úgy irtom, hogy megeszem

Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem!

Lajos atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, és azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem- vagy zellerzölddel – önmagában sem rossz! –, és rászórom a szendvicseimre, az ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). A zsenge fűből nagyon sokat leszedek és megszárítom, így tárolom, és egész évben tudom használni az ételeimbe, ételeimre a szárított, megőrölt porát. (Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom.)

Veterán dobóatléta vagyok, és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor a teljesítményem fokozása céljából szoktam a verseny színhelye körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfűevésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig, és náluk is hasonló teljesítmény-javulásokat lehetett tapasztalni.

A gyógyító zöld por

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufásskatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejttermelését fokozza a zöld por, és ezzel minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg, pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem és megszagoltam. Kellemes meglepetés ért, ugyanis a zöld por a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta naponta fogyasztok!

Van, aki megesziLajos atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejttermelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni a parlagfű rendszeres fogyasztásának hasznáról, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak, még rákból is – vagy a parlagfű allergiából is.

Miért kell irtani?

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem tesszük. Erre is meg van a válaszom. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal (l. 1 rész a szerk.), jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer, minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert. Ezért első számú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több földtörténeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt.

A megtévesztett emberek közül a gyógyszerek mellékhatásainak következtében csak Magyarországon minden órában meghal egy ember. Sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket…

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás