A lisztérzékeny beteg állapotán javít ugyan a diéta, de a valódi kiváltó okot nem szünteti meg. Célzott, az alternatív gyógyítás körébe tartozó diagnosztikai módszerek segíthetnek mind az okok felderítésében, mind a gyógyításban.

Nem a glutén a fő ok

Az előző részben említett, infekció által okozott gyulladás tehát az első, ezt követően egy nyálkahártya antigén vagy élelmiszer antigén indítja el a nem adekvát immunreakciót. A folyamatért egyaránt felelős a kórokozó fehérje, a nyálkahártya fehérje, az adott élelmiszerek fehérjekomponensei, amelyekből a fertőzés és gyulladás hatására antigén lesz és allergiás reakciót alakít ki, ennek következtében a nyálkahártya és az immunapparártus egyensúlya megbomlik. Ezt a folyamatot egy T sejt mediálta szöveti károsodás követi, ami megnyilvánulhat bélvérzésig fokozódó bélgyulladásban, felszívódási zavarban, bőr, ízületi, légúti stb. gyulladásokban.

Ezek a reakciók nem IgE által („azonnali”, az allergénnel való találkozás után 4 órán belül jelentkező reakció – a szerk.) mediáltak. Erre példa a Heiner-szindróma, amikor migrén, vashiány, tüdőgyulladás, ízületi gyulladás mellett vérzésig fokozódó bélgyulladás is van.

Zajlanak emellett tisztán IgE mediálta atópiás gyulladások is, amikor a bél mellett a tüdő és a bőr is érintett. Erre példa a Whipple-kór, amikor fehérjevesztéssel járó bélgyulladás, felszívódási zavar mellett szív, tüdő és központi idegrendszeri érintettség is van.

A gluténszenzitív enteropátiában tehát nem a glutén a tünetek végső oka. Ezek a fehérjék azért okoznak immunreakciót, mert más hajlamosító tényezők hatására antigénekké válnak. A terápia lényege tehát az, hogy minden egyes betegnél egyedi módon találjuk meg: a felsoroltak közül milyen fizikai vagy lelki ok vagy okok alakították ki ezt a fajta túlérzékenységet, és ezeket szüntessük meg.

Néhány érdekesség a kórkép történetéből:

• Kb. 100 éve vizsgálja már az orvoslás, hogy a kenyérfélék bélpanaszokat okoznak.
• A II. világháborúban olyan területeken, ahol nem jutottak kenyérhez az emberek, bizonyos béltünetek megszűntek, majd amikor újra ettek kenyeret az emberek, akkor a tünetek ismét előjöttek. Itt szintén gondolni kell bélfertőzésre is.
• Az 1960-as években sikerült kimutatni a vérből a gluténellenes antitestet és leírni a vékonybél szövettani eltérését. Már akkor tudták, hogy ez a szövettani eltérés nem specifikus, nagyon sokféle ok kiválthatja. Felértékelődtek azok az ókori orvosoktól származó igazságok, amelyek a mai napig helytállóak: a halál a bélben ül; az vagy, amit megeszel; táplálékod legyen az orvosságod stb. Természetesen a rossz minőségű, fertőzött, adalékanyagokkal dúsított élelmiszeripari termékek fogyasztása súlyosan károsítja a bélrendszert, többféle immunreakcióval jellemezhető gyulladásokat alakít ki. Ez felnőtteken és gyermekeken egyaránt igaz.
• Afrikai országokban kifejezetten magas a gluténérzékenységben szenvedők aránya, ez is felveti a kórkép fertőzéses eredetét.

Ha a természet asztaláról ennénk…

Korábban a betegséget a felszívódási zavarok körébe sorolták, amelynek során megkülönböztettek trópusi spruet és nem trópusi spruet (coeliakiát). Ezekre többek között hasmenés, fogyás, vitaminhiány tünetei és vashiányos vérszegénység kialakulása volt jellemző. A coeliakia gluténmentes étrendre általában javul, a trópusi sprue nem, viszont ez fertőző betegségként viselkedik, mert antibiotikum adásra javulnak a tünetek. Ilyen sprue szindróma egyéb okok miatt is kialakulhat, amit szintén figyelembe kell venni: sipolyok, limphomák, Whipple-kór, parazitafertőzések stb.

Felszívódási zavar általában minden századik embernél kimutatható, és minden másodiknál gluténérzékenység diagnosztizálható. A tünetek szempontjából elsődlegesek a béltünetek, hasmenés, székrekedés, puffadás, a reflux tünetei, de fáradékonyság, fogyási képtelenség vagy tartós fogyás, vérszegénység, szívtünetek, idegrendszeri tünetek, hangulatzavar, bőrproblémák, hajhullás, ízületi panaszok, hormonális zavarok, pajzsmirigy eltérések, potenciazavarok és meddőség egyaránt előfordulhatnak, laboratóriumi eltérésként pedig elsősorban májfunkció-zavarok, vas-, fólsav-, B12-hiány stb. mutatható ki.

Ha sikerülne tisztán, a természet asztaláról származó ételeket ennünk, akkor a kóros immunrekció, amelynek része a megjelenő gluténérzékenység is, megszűnhetne.

Mi lehet a valódi ok?

A diagnosztikai lehetőségek is sok hibalehetőséget tartogatnak, ugyanis az immunológiai vizsgálatok érzékenysége és specificitása koránt sem 100%-os. Az IgA és IgG osztályú endomysium autoantitest (EmA) vizsgálaton kívül ma már – a diagnózis pontosabbá tétele céljából – coeliakia specifikus autoantitesteket és humán transzglutamináz2 autoantitest vizsgálatokat is lehet végezni. Genetikai vizsgálat is végezhető ilyenkor, de a jellemzőnek tartott eltérések jelenlétekor sincs mindig klinikai tünet, vagy a gluténellenes antitestek jelenlétekor sincs mindig kromoszóma eltérés.

Bizonyos esetekben vírusfertőzést követően alakulnak ki autoimmunnak tartott bőr-, ízületi-, pajzsmirigybetegségek vagy I. típusú cukorbetegség. Ezeknél a betegeknél kb. 20%-ban gluténérzékenység is kimutatható. A gyulladásban lévő bélből számos allergén fehérje szívódik fel, amelyek normál körülmények között nem szívódnának fel. Ezek további gyulladásos folyamatokat indítanak el, később autoimmun mechanizmust is generálva. Természetesen, ha a gyulladást generáló fehérjék bevitelét csökkentjük, akkor az egész szervezet állapota javul. Ezért eredményesek a tejmentes, szójamentes, gluténmentes diéták, de ez nem jelenti azt, hogy a valódi (fizikai-lelki) okot itt kellene keresni.

A gyógyítás alternatív lehetőségei

Mi jelentheti a valódi gyógyulást ezekben az esetekben? Tapasztalataim szerint is a jelenlegi táplálkozási és egyéb életkörülményeink között a leggyakoribb betegségtünet az emésztőrendszer érintettsége. A kivizsgálás során legtöbbször érdemi anatómiai elváltozást nem lehet kimutatni, viszont az antitest kimutatási tesztek gyakran pozitívak, a beteg tünetei az antigén bevitel (glutén, tejfehérje, szójafehérje) csökkentésére legtöbb esetben javulást mutatnak.

A végleges gyógyulás érdekében ilyenkor elsőként el kell végezni a kórokozók kimutatására rendelkezésre álló vizsgálatokat. A biztosabb diagnózis érdekében alternatív diagnosztikai módszereket is igénybe kell venni: Körbler-teszt, biorezonancia vizsgálatok stb. Ezek pozitivitása esetén a kórokozókat el kell pusztítani, toxinjaikat, az immunkomplexeket, az egyéb méreganyagokat, nehézfémeket el kell távolítani a szervezetből. Az ételallergia teszt eredménye szerinti diétát kell beállítani, emellett gyógynövények és homeopátiás szerek segítségével meg kell szüntetni a bélnyálkahártya gyulladását. Biztosítani kell a szöveti regenerációt, a szervezet optimális vegyhatását (általában lúgosítani kell), rendezni kell a bél baktériumflóráját. Célzottan pótolni kell a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek után a lelki szempontokat is figyelembe kell venni, és a fennálló problémákat hagyományos és/vagy alternatív pszichoterápiás módszerekkel rendezni kell.

Mindezt figyelembe véve – a betegek optimális együttműködése esetén – nemcsak a béltünetek szűnnek meg, hanem 3-6 hónap alatt a betegek teljesen meggyógyulnak, minden élelmiszert panaszmentesen fogyaszthatnak.

Természetesen nagyon fontos a beteg további követése, gondozása, olyan tanácsok adása, amelyekkel nemcsak a béltünetek, hanem az egyéb szervrendszeri (bőr-, haj-, ízületi-, szív-, légúti- stb.) tünetek is véglegesen megszűnnek – és a beteg meggyógyul.

Dr. Flórián Sándor
belgyógyász szakorvos, NES terapeuta
akupunktőr, hagyományos kínai orvos, homeopata
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről