Kétszersült – jó a gyomornak, diétához kevésbé

Miért jó a kétszersült hasmenéskor? Valóban egészséges? És mi van a kétszersült-diétával? Már a régi rómaiak és görögök is ismertek egy tésztát, amelyet kétszer sütöttek meg. A kétszersült nagy előnye a hosszú eltarthatósági idő, ezzel vált népszerűvé utazáshoz is. A múltban a tengerészek és a katonák étrendjében gyakran szerepelt a kétszersült.

Lisztérzékenység: nehéz felismerni, nehéz kezelni

A vékonybél sok ezer ráncból, kidudorodásból áll, ezeket milliónyi apró „szőrszál”, a bélbolyhok borítják. A vékonybél felülete, amelyen keresztül a tápanyag felszívódik, ezzel 100-200 négyzetméterre nő. Ez a rendkívül hatékony mechanizmus azonban sérülékeny, a bélbolyhok összezsugorodhatnak, ami problémákat okoz a táplálékfelvételnél és -hasznosításnál.

Újfajta módszer a lisztérzékenység kimutatására

A melbourne-i Walter and Elisa Hall Intézet kutatói egy újfajta vérkép-elemzési eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével gyorsan és pontosan lehet diagnosztizálni a lisztérzékenységet. Az újfajta teszttel már 24 óra alatt meg lehet az eredmény, és az előzetes tesztelések azt mutatják, hogy a módszer kiválóan alkalmas a lisztérzékenység megállapítására.

Nem minden esetben szükséges kerülni a gluténtartalmú ételeket

Egészségügyi szakértők véleménye szerint a gluténmentes étrend enyhítheti a gluténérzékeny egyének emésztési zavarait, sőt egyesek úgy vélik, hogy a glutén mellőzése csökkentheti a fejfájást és a fáradékonyságot, illetve a hiperaktivitás és az autizmus tüneteit. Ugyanakkor egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a glutén elhagyása sok gluténérzékeny ember számára egyáltalán nem szükséges.

A lisztérzékenység figyelmeztető tünetei

A lisztérzékenység vagy coeliakia (cöliákia) egy felszívódási zavar, amely egy gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) fogyasztása nyomán kialakuló, immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás. Sajnos nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység hosszú időn át lappanghat, kései felismerése azonban súlyos felszívódási zavarhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

A lisztérzékenység gyógyítható (2.)

A lisztérzékeny beteg állapotán javít ugyan a diéta, de a valódi kiváltó okot nem szünteti meg. Célzott, az alternatív gyógyítás körébe tartozó diagnosztikai módszerek segíthetnek mind az okok felderítésében, mind a gyógyításban.

Lisztérzékenység és megelőzése

A kenyér és a finompékáruk táplálkozásunk fontos alapanyagai. Vannak azonban olyan gyermekek és felnőttek, akiknél a búza és más gabonafélék fogyasztása súlyos szövődmények kialakulásához vezethet. A lisztérzékenység a gyermekek 6-7 százalékánál jelentkezik. Számtalan kellemetlen tünetet okozhat, mire a betegség felismerésre kerül. Megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése.

Szabad-e, érdemes-e kenyeret ennünk?

Sokáig hittük, hogy a kenyér akkor jó, ha szép fehér. Azután azt, hogy a teljes kiőrlésű liszt az igazi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy nem eszünk kenyeret? Talán nem, de érdemes alaposan átböngészni az ételek címkéit, és kerülni azokat, amelyek glutént tartalmaznak.

A lisztérzékeny is ehet jókat!

A lisztérzékenység öröklődő betegség, amely – ki hinné – Magyarországon legalább minden 100. embert érint. Az enyhe tünetek „csak” kellemetlenek, de súlyosabb esetben veszélyes szövődmények is felléphetnek. Diétával segíthetünk magunkon, sőt a nyaralásról sem kell lemondani.